Kérelem a Kúria Polgári Kollégiuma Vezetőjéhez

II.

         Kérelem a Kúria Polgári Kollégiuma Vezetőjéhez

Tisztelt Kúriai Polgári Kollégium Vezető Úr!

            2012. II.G.1.65. sajtóközleményben tudatták azt, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke az eljáró bíróságok eltérő gyakorlata miatt 2012. szeptember 6-i keltezésű levéllel fordult T. Kúriai Elnök Úrhoz, majd erre tekintettel a Kúriai Állásfoglalást ismertették ezzel kapcsolatosan.

Tekintettel arra, hogy a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény alapján indított, szerződési feltétel tisztességtelensége miatti érvénytelenség megállapítása iránt többszáz peres eljárásban képviselem Törvényszék előtti eljárásban a devizaalapú kölcsönszerződések adósait, én is tájékoztatom T. Kollégium Vezető Urat, hogy eltérő bírósági gyakorlat alakult ki az egyesbíróként tárgyaló bíróságok között.

Tapasztalatom az, hogy túlnyomórészt tudomásul veszik az eljáró bírók a Kúriai Vélemények illetve vonatkozó jogszabályok alapján követendő eljárást, de kisebb részben tapasztalnom kell azt is, hogy tudatában ezeknek a pereknek rendkívüli hatására a magyar társadalomban, egyfajta félelmet éreznek azáltal, hogy esetleg a bankok számára kedvezőtlen határozatot hoznak.

Erre utalnak olyan idézés kibocsátása nélküli elutasítása a pereknek, mint például a Pénz és Tőkepiaci Felügyelet mellett működő Döntőbizottság kizárólagos illetékességére vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozó elutasítás annak ellenére, hogy az Európai Bíróság, valamint nemzeti bírósági gyakorlat is egyértelműen megállapítja ilyen esetben a tisztességtelenséget, vagy olyan terjedelmű hiánypótlási felhívás az első tárgyalást megelőzően, mely a keresetlevélben olvasható egyes szavak jelentésének közlésére hív fel oldalakon keresztül.

Még kisebb részben pedig kifejezetten ellenségesen lépnek fel az eljáró bírók az adósokkal szemben, félretéve minden jogszabályi vagy egyéb ismeretet. Ilyen eseteket példázva az alábbi levélváltást ismertetem egy általam nem képviselt adós és közöttem:

From: i……………… [mailto:b…………….7@gmail.com
Sent: Sunday, February 10, 2013 **:** **
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Több levelezés margójára – Gólyavár

2013. február 10. **:** i…

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Telefonon beszéltünk,több ízben.

Kérdeztem Öntől,hogy segítené –e egy tatabányai fiatal ügyvédnő munkáját-DR ………….-aki belevetette magát az Ön által küldött dokumentumokba,-és fáradtságot nem kímélve ingyen képviseli az ügyfeleket.

Beszélt is Önnel telefonon.Ön javasolta,hogy adjuk be a bíróságra,az Ön által megküldött keresetlevelet,kiegészítve a saját adatainkkal.

Hát ez történt,beadtuk,,,

Mikor Öntől kérdeztem,eljönne-e a tárgyalásra,Ön,azt válaszolta,hogy nincs rá kapacitása.Rengeteg az ügyfél.

Sajnálattal vettem tudomásul.

A tárgyalásra elkísért a t………………. ügyvédnő,-de szinte nem is beszélhetett.A bírónő nagyon cinikus volt,és mondta,ha aláírtam,márpedig aláírtam az okiratot,akkor nincs mit tenni. 

Új keresetlevelet kell beadnunk,,,és az új tárgyalás március végén lesz.

Mondta,hogy arra nekem nem is kell elmennem.

Mondjuk,nem is tudnék,mert márc.4.-én súlyos műtétre vagyok előjegyezve,amit nem lehet tovább halasztani.

Muszáj ,mert férjem a sok gond hatására öngyilkos lett.

Tehát ez van,-szeretném a segítségét kérni!!

Tisztelettel:B……………………..

2013. február 10. **:** Dr. Léhmann György írta, <lehmann@invitel.hu>:

Nem látom a tárgyalását a naptáramban. Volt-e irodámban tényállás felvétele végett, adtam meghatalmazást?

Üdvözli: Léhmann György

From: i-……………………………….
Sent: Friday, February 01, 2013 **:** **
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Több levelezés margójára – Gólyavár

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tegnap volt a tárgyalásom a tatabányai Törvényszéken.Az Ön által írt keresetlevelet adtam be.A bírónő ,majdhogynem kinevetett.2 órán át,azt firtatta,hogy aláírtam a Közjegyzői okiratot,aminek minden pontját elolvastatta velem.,és közölte,ha aláírtam,apelláta nincs.Ez a szerződés nem tisztességtelen.Annyi engedményt adott,hogy   adjunk be új keresetlevelet.Legyen szíves engem tanáccsal ellátni,mert így roppant elkeseredett vagyok!

Abba is belekötött,hogy miért most jut eszembe perelni,eddig mit csináltam.

Akkor hagyta ezt a témát abba,mikor közöltem,hogy 2 éve belerokkantam ebbe,fél évig kórházban voltam,majd fél évre rá a férjem öngyilkos lett,mert a terheket nem tudta elviselni.

Legyen szíves nekem ajánlani valami stratégiát!
Köszönöm szépen!
Tisztelettel:…………………………

A bankok magatartásának eredményeként mint köztudott, hazánkban emberek milliónak élete ment tönkre. százezer számra mennek tönkre a házasságok az állandósult nincstelenség és önmarcangolás miatt, emberek százai lesznek úgy öngyilkosok, hogy házastársat és gyermekeiket még nagyobb bajban hagyják hátra, az életben maradottak élete szükségszerűen megrövidül, életminőségük kibírhatatlanul rossz, és akkor még nem beszéltem a fiatalság helyzetéről és az ilyen körülmények között nem vállalt gyermekszületések elmaradásáról, a külföldre örökre elvándorolt tízezrekről.

Azt kívánom a levelezésben említett bírónak, vagy a hozzá hasonlóknak, hogy csak egyetlen napra üljön be az irodámba, és nézze meg az ott lévő adósokat, hallgassa meg néhány mondatukat.

Ezek az emberek már csalódtak hazánkban minden olyan emberi értékben, amiben hitték azt, hogy bízhatnak. Mindabban az értékben, ami miatt szeretünk a saját hazánkban élni, egy nemzetet alkotni. Ezek az emberek, akik nálam mostanában megfordulnak, már nem hisznek sem hazában, sem nemzetben

Ebben az állapotukban próbálom mégis elhitetni velük azt, hogy higgyenek abban, amiben én is hiszek, a magyar igazságszolgáltatásban. Igyekszem beláttatni velük azt, hogy a Kúria az ide vonatkozó elvi állásfoglalásokkal törekszik a törvénytelenségek kiküszöbölésére és már csak egy egészen kicsi hiányzik ahhoz, hogy az őket ért mérhetetlen méltánytalanság kiküszöbölésre kerüljön.

Ellenben kétségtelenül felmerül mindannyiinkban az, hogy vajon azzal a bankvilággal szemben, amelyik úgyszólván a teljes hatalmi elitet bizonyítottan képes kilóra megvenni, vajon lehetséges-e minden nekünk kedvező jogszabály ellenére igazságos ítéletet remélni a bíróságtól.

Mindezt azért ismertettem  T. Kollégium Vezető Úrral, mert nem csak nekem van felelősségem abban, hogy a hozzám fordulóknak mit mondok, de a magyar bírói karnak most még nagyobb a felelősség

A közeljövőben fog eldőlni azt, hogy a nemzetnek tisztességes, ártatlan, naiv, kétségbeesett és bankok által tönkre tett embereknek a sorsát a magyar bíróságok európai szintű törvényesség mellett képes-e kedvező módon befolyásolni, vagy sematikus, kitérő és semmitmondó a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon ítélethozatalokkal a nemzettől, hazájuktól történő teljes kiábrándultságukat teljessé teszik.

K é r e m

T Kollégiumvezető Urat arra, hogy amennyiben fentiekkel egyetért, akkor Sajtóközleményben tájékoztassa a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatosan eljáró bírákat történelmi felelősségükre.

            Nem túl gyakori az a bírói magatartás, amit a levelezőmtől tudok, de nem is egyedülálló. És mint             mondani szokták, akár egy rohadt gyümölcs képes egy láda gyümölcsöt is megrohasztani.

A számtalan tisztességesen eljáró bíró szerintem megérdemli azt, hogy egy-két fentiekhez hasonló bíró miatt ne kelljen szégyenkezniük a nemzet előtt.

T. Kollégiumvezető Úr!

Fentiekre tekintettel hivatkozom a 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet alábbi rendelkezésére:

33/B. §⁴² (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik;

b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;

Arra hivatkozom, hogy mivel a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatos pereknél kiemelkedően fontosabb társadalmi, közérdek még nem fűződött semmiféle perhez a magyar bíróságok előtt, szélesebb körben még nem voltak érdekelve soha egyetlen fajta perben sem a magyar állampolgárok, ezért

        k é r e m ,    T. Polgári Kollégiumvezető Úrat arra, hogy

hívja fel a Törvényszékek Elnökeit az alábbi jogszabályhely alapján

33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

a) jogszabály rendelkezésén,

              b)³⁹ az OBH elnökének határozatán,

c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.

A devizaalapú kölcsönszerződések soron kívüli intézésének elrendelésére.

Ugyanúgy, mint ahogy azt a vörös iszap katasztrófával kapcsolatos perben korábban elrendelték

Siófokon 2013. február 12. napján.

                                                Tisztelettel:

                                                                        Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz.a. kérelmező

===============================