III.
Közérdekű perekről
Január 11-ét
megelőző héten
hívott fel telefonon Makkos Albert azzal, hogy Doubravszky Miniszteri Biztos
Urral együtt felkeresnének irodámban, de mivel január 11-én a Fővárosi
Törvényszéken tárgyaltam javasoltam, hogy ezen a napon 13. órakor találkozzunk.
Így is történt, és mivel számítottam arra, hogy
csapata építése céljából kíván a Miniszteri Biztos Úr velem beszélni.
Gondolatban felkészültem. Javasoltam azt, hogy a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény után, illetve az elmúlt évi Európai Bírósági Inviteles ítélet
ismeretében minél hamarabb célszerű a közérdekű pereket megindítani már csak
azért is, mert a 2/2011. számú PK
Vélemény is ezzel foglalkozik.
Egyszóval minden készen áll ehhez a fajta perekhez
és a bíróságok is ezt folyamatosan javasolják.
Elmondtam a Miniszteri Biztos úrnak azt, hogy
valamennyi devizahiteles banknak valamennyi Üzletszabályzatát a PSZÁF-tól el
kell kérni, és ezekbe foglalt tisztességtelen szerződési feltételek miatt kell
a polgári pereket megindítani az alábbi jogszabályra hivatkozással:
209/B.
§ (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói
szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti
érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet
is kérheti a bíróságtól. A bíróság a
tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő
valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
(2) A külön jogszabályban
meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő
szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé,
akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.
Elmondtam azt, hogy ha sikerülne egy ilyen fajta
persorozatban részt vennem, akkor feltehetően több hasznára lennék hazámnak,
mint az egyedi perek intézésével, ezért konkrétan azt ajánlottam, hogy február
1-én kezdenék a csapatban dolgozni, nem bánnám azt, ha még egy-két jogász is
csinálná ezeket az ügyeket, de ha egyedül maradok, akkor is hozzáfogok.
Addig pedig úgy gondoltam, hogy az egyedi pereket
irodámban lerendezem és közlöm ügyfeleimmel azt, hogy a vállalt ügyeket végig
viszem, de újakat nem vállalok.
Helyeselte a Miniszteri Biztos Úr azt a kérésemet,
hogy valamennyi DVD lemezen lévő aktuális lemezre és számítógépre szükségem
lesz azért, mert az én készletem elavult és szegényes, de azt már nem fogadta
el, hogy Siófokon dolgozzak, és egy héten egyszer találkozzunk. Valamiféle
pesti termet említett, hogy ott dolgozhatunk együtt és így tehát tudomásul
vettem azt, hogy minden nap reggeli hetes vonattal megyek és a hatos vonattal
jövök.
Tartós ügyvédi megbízásról annyit mondtam, hogy a
járandóságom összegét szabad belátása szerint határozza meg, én ezt meg nem
nézem a megbízás aláírásakor. Ellenben ragaszkodtam ahhoz, hogy február 1-én
kezdhessek, mert csak így láttam értelmét annak, hogy március 1-ig a
keresetlevelek javát a nagy bankokkal szemben bírósághoz leadhassuk és még a
nyári törvénykezési szünetig soronkívűli eljárásban a bíróság tárgyalhasson.
Kértem arra a Miniszteri Biztos Urat, hogy kérje az
őt kinevező Minisztertől azt, hogy a szükséges jogszabályi hátteret biztosítsa
ezeknek az ügyeknek viteléhez az Országgyűlés olyan tempóban, ahogy a szerencse
automatákkal kapcsolatos törvényeket meghozták.
--------------------------
Ilyen előzmények után került sor arra, hogy
levelezőimtől tudtam meg azt, hogy február 1-én a Gólyavárban ötödmagammal
Makkos Albert szigorú időbeosztása mellett kérdéseire 18 percben válaszolhatok,
egyebekben pedig azóta fentiekkel kapcsolatosan se kép, se hang.
Január 11-én Miniszteri Biztos úr említette még azt
is, hogy Matolcsy Miniszter Úrral hosszú távolléte után három nappal később –
hétfőn – találkozik, szerintem a Miniszter Urnak a haja szála az égnek állt
akkor, amikor tervemet a Miniszteri Biztos Úr ismertette.
Beszélgetésünk előtt még ilyen híreket közölt vele
kapcsolatosan az MTI,
Matolcsy új biztosa közérdekű kereseteket nyújtana be
Véget vetne a kilakoltatásoknak, és közérdekű keresetekkel
gyorsítaná fel a megkárosított devizaadósok banki pereit a jogtalanul eljáró
bankok ellen Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. A Magyar Nemzet
interjúja szerint a pénzügyi biztos elmondta, ehhez előbb törvénymódosításra
van szükség.
MTI 2013. január 07., hétfő, 06:23
de találkozásunk után tudomásom szerint a
nyilvánosság előtt a „Közérdekű perek” szavakat nem ejtette ki.
--------------------------------
Ellenben egyik levelezőmtől hozzám érkezett alábbi
üzenetből ismerem jelenlegi szándékait Miniszteri Biztos Úrnak:
„A mai napon,
már nem emlékszem melyik Tv csatornát néztem, ahol a Doubravszky György(
miniszteri megbízottként ) arról nyilatkozott, hogy kivizsgálás folyik (
nem tudom ki által, mert azt nem említette ),hogy a devizahitelek mögött van-e
valódi deviza mozgás, mert ha ez eldől, akkor forintosítani fogják a mostani
deviza hiteleket, a tőke és a kamatok az eredeti állapotokra állnak
vissza, az árfolyam különbözet, és annak kamatai pedig eltűnik !!!!!
Ez a döntés
legkésőbb ebben az évben meg kell, hogy szülessen, mondta, és javaslat van
arra, ( állítólag ) hogy a döntés megszületéséig felfüggesztik az árverezéseket
és a kilakoltatást ???
Ha én tudtam volna azt, hogy ezek a szándékai a
Miniszteri Biztos Úrnak, akkor az egyetlen találkozónkon elmondhattam volna
neki azt, hogy ne végezzen semmiféle kivizsgálást arról, hogy van-e a devizahitelek mögött valódi
devizamozgás, hiszen folyamatban lévő pereimben rendelkezésemre álló
bizonyítékok alapján kétségtelenül tudom bizonyítani azt, hogy soha semmi
devizát a kölcsönök folyósításához a bankok nem szereztek be,
devizaforgalmazással kapcsolatosan a kölcsönök folyósítására tekintettel soha
egyetlen CHF kiadásuk nem volt.
Valamint azt is elmondhattam volna, hogy a
forintosítás ötlete egyezik a bankok szándékával azért, mert a Ptk. 523. § 2. bek-e következőképpen
rendelkezik:
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles
meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig
köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
A tőke és kamatok eredeti állapotai erre
tekintettel állhatnak tehát helyre. Ha helyre állna az, hogy mondjuk 4 millió
forint tőkét kell fizetni, akkor helyreáll az is, hogy ennek a
forinttartozásnak megfelelően szerződés megkötéskori forinthitelkamatot kell
fizetni az adósnak. A futamidő végéig minden hónapban.
Ezért
ha ez az ötlet megvalósulna, akkor szerintem a bankok dagadtra nevetnék magukat
rajtunk.
Egyébként pedig lenyűgözne az az ember, aki ennek
forintosítás ötletnek jogszabályi alapját a jelenlegi jogszabályok alapján
számomra megjelölné.
====================
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?