DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Fordulj szembe a gonosszal!
Nem hagy nyugodni mostanában II. János Pál pápa üzenete: „Ne
félj!”
Számomra ez az üzenet ezzel nincs
befejezve, hanem szerintem a pápa akkor, ha megismerhette volna a jelenlegi
magyarországi, bankok által előidézett katasztrófális állapotokat, akkor a
következők szerint üzent volna:
„Ne félj! Fordulj szembe a gonosszal”
Hasonló módon jutok el az egyén
gerinces kiállásának szükségességéhez akkor is, amikor Berzsenyinek „minden
ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs”, vagy „Megfogyva
bár, de törve nem, Él nemzet e hazán” soraira gondolok a Szózatnak.
Vörösmarty
is, Berzsenyi is, a pápa is szerintem azt üzeni a mai magyar nemzethez
tartozóknak is, hogy az egyén sorsáért elsősorban az egyén a felelős, és ezt a
felelősséget viselni kell akkor, ha az egyéni boldoguláson túl a nemzetünk
sorsáért is aggódunk.
Nem a korrupciótól fertőzött
hatalmi elit, vagy Isteni csoda mentheti meg az egyént, és a nemzetet, hanem
kizárólag a gonosszal való szembefordulás alkalmas, önmagukkal, családjukkal,
nemzettel szemben felelősséget érző, hatalmi eliten kívül élő, oda tartozni nem
vágyó tisztességes magyar emberek.
-------------------------
Ezekkel a gondolatokkal javaslom
azt minden, a bankok tisztességtelen magatartása miatt vagyona elvesztéséhez
közeli állapotba jutott tisztességes adósnak, hogy amennyiben a bírósági
végrehajtás szabályai szerinti végrehajtás ellenük megindult, akkor ne a
kormánytól, ne az ombudsmantól, ne az adósok megmentőjének mondott
szervezetektől, ne az ügyvédektől, vagy éppen a Jóistentől reméljen segítséget,
hanem mutassa meg azt, hogy tud küzdeni a saját, és a családja életéért.
Ehhez kívánok az alábbiakban
segítséget nyújtani.
=================
Abból indulok ki, hogy az alábbi
jogszabályhely szerint
1952.
évi III. tv. 367. § A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási
perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást
elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi
bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye
szerinti helyi bíróság illetékes.
A közjegyzői záradékolással
indult végrehajtás megszüntetési peres eljárásra kizárólag az adós lakóhelye
szerinti helyi – járásbíróság, kerületi bíróság – bíróság illetékes
értékhatártól függetlenül, azaz akár százezer forintos végrehajtástól kezdődően
a százmillió forintos végrehajtásig ugyanahhoz a bírósághoz kell fordulni.
Abból indulok ki, hogy az
eljárásra jogosult helyi bíróságnál már ügyvédi képviselet vagy más kötöttség
nincs előírva, azaz az adós két tanúval hitelesített kérelmével minden további
nélkül előterjesztheti peres eljárásra irányuló kérelmét.
Abból indulok ki, hogy a
devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatosan a Magyarországon tevékenykedő
bankok olyan mennyiségű, és súlyosságú tisztességtelenséget, törvénytelenséget
követtek el az adósok sérelmére, hogy tisztességes bírósági eljárás esetén az
adósoknak pernyerési esélyei az európai joggyakorlatot figyelembe véve nagymértékben
jelentősek.
Abból indulok ki, hogy a
bankok tisztességtelen, törvénytelen eljárását megfelelő módon értékelő
jogszabályok, Kúriai Vélemények, Európai Bírósági ítéletek olyan mértékben
szankcionálják ezt a banki magatartást, hogy a bankok részéről nincs reális
perbeli védekezési lehetőség a 2004. május 1-től 2009. december 31-ig megkötött
kölcsönszerződésekből fakadó végrehajtás megszüntetési peres eljárás esetén.
Abból indulok ki, hogy a fenti
törvény 369. §-a szerinti az a lehetőség, hogy a felperes bármire hivatkozhat
ebben a perben, ami a törvényszöveg szerinti
369. § A
végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső
végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása
iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a
végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
megállapítás irányába mutat, és
ezek a hivatkozások a 370. § szerint
370. §
A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a
végrehajtást felfüggesztheti.
hiánypótlás nem igénylő
perindítás esetén nagy valószínűséggel esetben oda vezet, hogy a bíróság a
végrehajtást azonnal felfüggesztheti 15 napon belül.
És a bíróság eddigi
tapasztalataim alapján a végrehajtást általában felfüggeszti.
----------------------------
Ellenben az is kétségtelen tény, hogy a korrupciótól fertőzött hatalmi elit
befolyásolását a bíróság felé lehetségesnek tartom a bankok érdekében,
kétségtelen tény az is, hogy ez a
fajta peres eljárás az általam képviselt szerződési feltételek semmiségére
irányuló peres eljárásokhoz képest rendkívűl költségesek pervesztés esetén.
Peres eljárás
megindításakor minden felperes számára szabályosan kiállított költségmentességi
nyilatkozatot leadva számíthatunk arra, hogy a bíróság legalább illeték
feljegyzési jogot engedélyez, ami azzal jár, hogy ingyenesen megindulhat a per.
Ellenben
azért, mert a pertárgy értékét a végrehajtandó összeg adja, és ennek 6 %-a az
illeték, pervesztés esetén mondjuk 10 millió forint végrehajtandó követelés
esetén 600.000.-Ft. illetékre, és megközelítőleg ugyanekkora összegű
ellenfélnek járó perköltségre kötelezés esedékes. Fellebbezés esetén pedig még
egyszer ugyanez az összeg, azaz teljes pervesztés esetén kétfokú eljárásban
kétmillió forinthoz közeli összeggel nő a tartozása az adósnak a korábbihoz
képest.
Ellenben pernyertesség esetén
az adós egy forint többletköltség nélkül megszabadulhat a végrehajtás rémétől,
és bízhat egy tisztességes elszámolásban a bankkal szemben.
Fentiek megfontolása után csak
azoknak javaslom ennek a pernek megindítását, akikkel szemben egy végrehajtást
kérő indított végrehajtási eljárást, több végrehajtást kérő esetén nem javaslom
a peres eljárást.
==================
Rátérve az adósok általi, további
segítséget nem igénylő végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásra, az
alábbiakban, valamint a mellékletben küldöm meg azt a keresetlevelet, melynek
megfelelő kitöltése után a peres eljárás lefolytatását az adósok által tehát
lehetségesnek tartom.
Tehát közjegyzői záradékolással indult végrehajtási eljárás esetén alkalmazható
ez a keresetlevél.
A „végrehajtani kívánt
követelés érvényesen nem jött létre” törvényi okra hivatkozással a
keresetlevél az alábbiak miatt állítja azt, hogy a követelés érvényesen nem
jött létre és ezért a végrehajtás megszüntetésének van helye:
- egyoldalú
banki szerződésmódosításra vonatkozó tisztességtelen – semmis – szerződési
feltételek,
- szerződés
semmiségét eredményező hiányosságok, problémák a kölcsönszerződésben,
- bank
felmondási jogának törvénysértő biztosítása a kölcsönszerződésben,
- adósok
hitelképességének túlértékelése a bank által a hitelbírálati eljárás során
- hivatkozás
a C-472/11 számú Európai Bírósági ítéletre a bíróságnak hivatalból vizsgálata
végett
A keresetlevélnek pirossal jelzett szavait, szövegrészeit kell az
adósnak saját adatai szerint megfelelő módon kitölteni, négy példányban
kinyomtatni, majd egyenként minden példányt annak végén két tanú aláírásával
együtt aláírni.
A tanuk neve és lakcíme is
feltüntetésre kerüljön, valamint olvasható legyen a tanuk neve és lakcíme is.
Ezt a négy példányt adják le
tehát a helyi bíróságra a költségmentességi nyilatkozattal együtt, de minden
példányhoz mellékeljék másolatban mindazokat az iratokat a bírósághoz
továbbítva, melyek alapján a perbeli előadásukat bizonyítani tudják. Későbbi
bizonyításra ebben a fajta perben kevés lehetőség van.
Különösen csatolják mellékletben
a kölcsönszerződést, felmondási okiratot, végrehajtási záradékot, végrehajtó
értesítését.
--------------------------------
Kifejezetten ellenzem azt, hogy
iratommal bárki az adósok hátrányára sefteljen. Azaz ügyvéd óra vagy havi
bérért, sikerdíjért, munkadíjért vagy bármilyen rafinált módon adóstól bármikor
elszedhető pénzért iratom alapján dolgozzon.
Adós megmentőnek mondott
bármelyik szervezet tagdíjért, egyéb ilyen-olyan díjért „segítséget”
nyújtson. Utóbbiaknál azzal ellenzem, hogy ha megtudom az ilyen fajta
pénzszerzéseket, gondolkodás nélkül bárki ellen azonnal feljelentéssel élek.
A többi pedig legyen a bíróság
dolga…
======================
Tisztelt Ceglédi Járásbíróság!
Az ide
mellékelt kölcsönszerződés szerint 2007. november
20-án kötöttek „Lakásvásárlási” Kölcsönszerződést
kötöttünk alperesi bankkal hétmillióhetvenötezer
forint, 45.379 CHF-ben meghatározott kölcsönre vonatkozóan.
-------------------------------
Alperes a 2007. november 20-i szerződésben
meghatározott 3,89 % ügyleti kamatot később
2009. február 17-én 5,67 %-ra, 2010. július 1-én 5,85
%-ra, 2011. október 11-től 6,16 %-ra emelte
2011. évben már a folyamatosan megemelkedett
törlesztő részleteket nem tudtuk fizetni.
Ezt követően végrehajtást kérő
közjegyzőtől az általa közölt adatok alapján tartozásunkról ténytanúsítvány
nevű iratot készíttetett, majd 2011. július 6-án
azonnali hatállyal felmondta a 56.036,61 CHF.
tartozás megjelölésével kötelezettségünk nem teljesítése okából.
A felmondást követően végrehajtási
záradék kiállítását kezdeményezte alperes, és erre tekintettel Dr. Kovács József ceglédi közjegyző az ide mellékelt, 51.010/ü/537/2012. számú közjegyzői záradékot
kibocsátotta.
Már most hivatkozunk arra, hogy a
805/2004. EK rendeletnek alábbi rendelkezése szerinti igazolást arról,
hogy nem vitatjuk az alperesi követelést – alperes soha nem tudta igazolni:
„Az Európai Parlament és a
Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.)
a nem vitatott követelésekre vonatkozó
európai végrehajtható okirat létrehozásáról
(5)
A "nem vitatott követelések" fogalmának minden olyan helyzetre ki
kell terjednie, amikor a hitelező – akinek pénzbeli követelése jellegét és
mértékét az adós igazoltan nem
vitatja – az említett adóssal szemben bírósági határozatot, illetve az adós
kifejezett beleegyezését igénylő végrehajtható okiratot, legyen az bírósági
egyezség vagy közokirat, tud felmutatni.
-------------------------
(7)
E rendeletet a nem vitatott követelésekről szóló határozatokra, bírósági
egyezségekre és közokiratokra,
valamint az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatok, bírósági
egyezségek és közokiratok
megtámadását követően hozott határozatokra kell alkalmazni.
(8) Az Európai Tanács a tamperei következtetéseiben úgy vélte, hogy a határozat
meghozatalának helye szerinti
tagállamtól eltérő tagállamban a végrehajtáshoz való hozzáférést
gyorsítani és egyszerűsíteni kell úgy, hogy el kell tekinteni a végrehajtást
megelőzően a végrehajtás helye
szerinti tagállamban szükséges valamennyi közbenső intézkedéstől. A származási
tagállam bírósága által európai végrehajtható okiratként hitelesített
határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a
végrehajtás tagállamában hozták volna meg. Így például
az Egyesült Királyságban egy hitelesített külföldi határozat
bejegyzése ugyanazon szabályok szerint történik, mint az
Egyesült Királyság egy más részében meghozott
határozat bejegyzése, és ez a külföldi
határozat érdemi felülvizsgálatát nem foglalja magában. A határozatok
végrehajtására vonatkozó
intézkedéseket továbbra is a nemzeti jognak kell szabályoznia
Ennek a közjegyzői záradéknak
folytán a
végrehajtási eljárás ellenünk
Szabó Sándor végrehajtó előtt 0178.V.15016/2012/67. szám alatt 2012. julius 6-án megindult.
------------------------------
Jelen perben
érvényesített igényünk célja az az irat e fejezete alapján, hogy a Ptk. 209. §
szerinti tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 209/A. § 1. bek-re
és a 2. bek-ben írt semmiségre hivatkozva a kölcsönszerződés alperesi
felmondását követő végrehajtási eljárást eljáró bíróság előbb függessze fel,
majd szüntesse meg.
==================
Figyelembe véve a Luxemburgi
Bíróság C-472/10 számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali
eljárásban hozott ítéletének alábbi megállapításait
3. Az irányelv - 93/13 EGK Irányelv -
preambulum bekezdése kimondja:
„mivel
a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó
számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt;
[…]”
illetve
„5. Ezen irányelv 3. cikke előírja:
„(1)
Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő
tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a
felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős
egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.
meghatározást is, és az alábbi
„ 28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének
értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető
jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően
megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy
szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak
vonatkozásában.
illetve az ítélet rendelkező
részéből
„Ezen értékelés keretében e
bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között
– amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi
kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg
meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt
kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak
változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg,
illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a
szerződés felmondására.”
rendelkezést, akkor figyelemmel a
Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre
is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba
foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési
feltétel semmis.
-----------------------------
Ennek a semmiségnek
jogkövetkezménye az 1/2010 (VI. 28.) PK Véleménynek azon
megállapításában fogalmazódik meg, hogy
2. Az érvénytelenség általános
jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a
felek által célzott joghatások nem érhetők el.
Tartalmilag ugyanezt a Luxemburgi
Bíróság fenti ítéletében a 93/13 Irányelvre hivatkozással a következők
szerint határozta meg:
8. Az irányelv 6. cikke kimondja:
„(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött
szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen
feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek
kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen
feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel
továbbra is köti a feleket.
A végrehajtási eljárás
végrehajtási záradék alapján lett elrendelve, és a ténytanúsítványban bankok
egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével is emelt összegű tartozása az
adósoknak a fentiekben leírt tisztességtelen szerződési feltétel illetve
semmiség okából érvényesen nem jött létre:
369. § A
végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá
eső végrehajtható okirattal
elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet
indítani, ha
a) a
végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
Erre tekintettel a Pp.
369. § a pontjában jelöljük meg jelen peres eljárás jogi alapját.
Tekintettel arra, hogy a 20/2011.
(XII.12.) PK vélemény már idézett 2. pontja szerint Vélelem szól amellett, hogy a
fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az
általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg, csatoljuk az elbíráláshoz szükséges és
rendelkezésünkre álló valamennyi kölcsönnel kapcsolatos iratot, további
bizonyítási indítványunk nincs.
===================
Fenti előadásunkat a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményre is tekintettel
az alábbiakkal kiegészítjük.
A hitelező bankoknak
forráskiadásuk a hitel nyújtásával nincs, soha nem is volt, így az
alperesi banknak is arra történő hivatkozása, hogy az általuk meghatározott,
egyoldalú szerződésmódosítási joguk feltételei valósak – alaptalanok.
Bankok részéről semmiféle
forrásigénnyel nem jár az adósok felé a hitelezés a Magyar Nemzeti Bank
Felügyelőbizottsági tagjának alábbi nyilatkozata – rádiónyilatkozata – szerint.
Varga István az alperesi prudens
működéshez szükséges beszerzéssel kapcsolatos banki problémákat nem létezőnek
állapítja meg:
Alábbi helyen - Alkotó: Kossuth Rádió
Cím: Időt kérek
„Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez
devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik
sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal
elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem
kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a
hitelintézetek…
Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a
svájci frankot?
Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt
világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A
takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel,
vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a
betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik
ebben a szakmában dolgoznak…
Riporter: Hát főleg a bankok.
Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a
tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent,
hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most
amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő
úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől
kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.
Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy
megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.
Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.
Varga István: Úgy
van.”
----------------------------
Felperesnek határozott
álláspontja fentiekre tekintettel is az, hogy semmiféle deviza beszerzési vagy
egyéb olyan problémája soha nem volt az alperesi banknak sem – a többivel
együtt – hanem csupán annyi történt, hogy valótlan közlésekkel igazoltan,
minden valós, vagy törvényes alap nélkül kényszerítették az adósokat olyan
pénzek kifizetésére is, ami őket nem illette.
Eldöntötték azt, hogy vagyonukat
növelik abban az időszakban is, amikor egyébként valóban az ország gazdasági
élete válságba került.
Ameddig
alperes nem bizonyítja azt, hogy honnan és milyen mennyiségű devizát szerzett
be a korábbiakhoz képest terhesebb körülmények között, kérem fogadja el T.
Bíróság felperesnek azt az álláspontját, hogy csupán az alperesi, illetve a
többi bank valótlan állításainak eredménye az általuk szerkesztett
szerződésekben és Üzletszabályzatban a kölcsönhöz szükséges devizabeszerzés és
ezzel kapcsolatos nehézségek ismertetése.
Valamint fogadja el T. Bíróság
felperesnek azt az álláspontját, hogy az adós a szerződés megkötésekor csupán
azt tudta a szerződésben tett CHF jelölés folytán, hogy azért kap a kölcsön
felvételének időpontjában viszonylag alacsonyabb kamatozású hitelt a
forintalapú hitelezéshez képest, mert később, a törlesztő részletek fizetése
időpontjának megfelelően a törlesztő részletek nagysága függ a HUF/CHF
árfolyamát, valamint a CHF jegybanki alapkamatától. Utóbbira az alábbi PSZÁF
tájékoztatás alapján is számított a hitelt felvevő:
„2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti,
hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a
devizahitel kamat is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell
azért a devizáért, amelyet aztán hitelként tovább ad. Hogy mennyit kell
fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci
Nem Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.”
===============
Ennek a pernek tárgya az is,
hogy a szerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok szerint
állapítsa meg T. Bíróság a bank egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó
szerződési feltétel érvénytelenségét és legfőbb jogkövetkezményét. Azt, hogy
érvénytelen szerződésre, vagy szerződési feltételre jogot alapítani nem lehet.
---------------------------
A 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény ezzel kapcsolatosan a
következőket rögzíti:
„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra
vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény
számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az
egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor
tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező
feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria
elve).
Illetve a PK Vélemény
Indokolásának ide vonatkozó része a következő:
g) A fogyasztó terhére történő egyoldalú
szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nem csak a
fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi
lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő
körülmények megváltozása esetén annak a fogyasztó javára történő érvényesítését
az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a
szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.
Álláspontom szerint az
Indokolásnak kivastagított, idézett megállapítása folytán a kérdés eldőlt.
Hiszen eszerint csak akkor lehetett volna a hátrányos körülményváltozások
hatását áthárítani a fogyasztók hátrányára, ha ugyanezen körülményeknek kedvező
változásait pedig a fogyasztók javára rendelték volna szerződés szerint
figyelembe venni.
Mivel ez nem történt meg, ezek a
szerződési feltételek tisztességtelenek és érvénytelenek.
Arról nem ír a Hpt, hogy az
adósok javára miként kell rendelkezni, de minden jóérzésű, tisztességes
szerződő félnek íratlan törvény alapján ezt is tudnia kell. Úgy, ahogy a Ptk.
209. § rendelkezései megkövetelik.
==================
A 93/13.
EGK Irányelvében alábbiak szerint a 3. cikk 3. bekezdésben említett
feltételeket tartalmazó Melléklet 2. pontjában meghatározott
b)
A j) pont nem akadályozza azoknak a feltételeknek az alkalmazását, amelyek
szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó
által fizetendő vagy őt megillető kamatláb vagy a pénzügyi szolgáltatások
nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli
megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a
pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy
feleket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy az utóbbi jogosult
a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
rendelkezéssel összhangban
álló, „a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek
minősülő feltételekről” elnevezésű 18/1999. (II.5.) Korm. rend.
2. § A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig
tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely
d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést
egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa,
különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás
mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél
a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa,
ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal
elállni, vagy azt felmondani;
jogszabályi rendelkezésének
megfelelően a 2/2012. (XII.10) PK Véleményben megfogalmazott
„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan
kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó
hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen –
feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó
számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).
---------------------------
Megemlítve azt is, hogy az adóst
megillető felmondási jog az adós általi azonnali teljesítést nem feltételezi a 2/2012.
(XII.10.) PK Vélemény 6. pontjának f. pontjához tartozó Indokolás
szerint:
„f) Az egyoldalú szerződésmódosítás esetére
– mivel az a fogyasztó kötelezettségeire kihat – biztosítani
szükséges a felmondás jogát. Ezt előírhatja maga a jogszabály is, ennek
hiányában az általános szerződési feltételek között indokolt rendezni: a
módosítást hogyan kell a fogyasztó tudomására hozni, és mennyi idő áll a fogyasztó
rendelkezésére ahhoz, hogy felmondási jogával éljen. E szerződési rendelkezések
tisztességessége is vizsgálat tárgyát képezheti. Önmagában a felmondás
jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást
tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények –
az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós
költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális
alternatívát a szerződésmódosítással szemben”.
Ilyen felmondási jogot alperesi
bank az általa készített szerződésben adós javára nem biztosított, ezért a PK
Vélemény szóhasználatával élve törvénybe ütközés folytán tisztességtelen,
érvénytelen az alperesnek egyoldalú szerződésmódosítási, szerződésbe foglalt
joga.
==================
Egyébként természetesen alperesi
Üzletszabályzatot soha nem láttunk.
A 2/2012. PK Vélemény az
Üzletszabályzatról többek között a következő megállapításokat teszi:
„A Ptk. 205/B.§-a szerint az
általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha
alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje,
és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik
felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési
gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely
korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor
válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó
tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Erre tekintettel az olyan
általános szerződési feltételek között szereplő szerződési kikötés, amelyet a
fogyasztó nem ismerhetett meg, nem válik a szerződés részévé; külön azonban
csak azokra a feltételekre (okokra) kell felhívni a figyelmét, amelyek esetleg
lényegesen eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó
rendelkezésektől, vagy vala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?