2013. március 6., szerda

Nyílt lapokkal csiholása a tűznek




DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)   irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ==========================================================================

Nyílt lapokkal csiholása a tűznek

A Napi Gazdaság által Kúriai elvi határozatnak írt, egyébként a Kúria által három hónappal ezelőtt ténylegesen egyedi ügyben, felülvizsgálati eljárásban kihirdetett határozat utáni, Kúria felé kinyilvánított köszönetnyilvánításom miatt többen megkérdezték tőlem azt, hogy mit lehet megköszönni a bankok által kifosztott adósok kereseti kérelmét elutasító határozat miatt.

Többek között a mellékletben látható kérdéses Gfv. IX.30.275/2011/6. számú kúriai ítéletnek ha csak az indokolás utolsó előtti bekezdését veszem figyelembe,

„Tévesen jelölte meg a felperes a pertárgy értékét az 1990. évi XCIII. Törvény 39. c. pontja alapján 350.000.-Ft-ban, mert a 39. § 3. bekezdés d. pont alkalmazásának volt helye, melyre tekintettel a pertárgy értéke az illeték számítása szempontjából helyesen 600.000.-Ft..”,

vagy ha a mellékletben ugyancsak látható, tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránti, Fővárosi Ítélőtábla előtt 4. Pf.20.580/2012. szám alatt folyamatban volt peres eljárásban az adósok kereseti kérelmét szintén elutasító, elsőfokú ítéletnek alábbi rendelkezését helybenhagyó ítéleti rendelkezést

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000 forint perköltséget, míg kimondta, hogy a felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 21.000.-Ft. illetéket az állam viseli.”

rendelkezést veszem figyelembe, akkor jól látható az utóbbi ítéletben is az, hogy az 1990. évi CXIII. törvény 39. § 3. bek-e alapján mindkét ítélet a pertárgy értékét szerződési feltétel tisztességtelensége miatti érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárásban meg nem állapítható, azaz határozatlan ügyérték szerint határozta meg:

39. § (1) A polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja — ha törvény másként nem rendelkezik — az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
(3)227 Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem  állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:
a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nem peres eljárásban 200 000 forint;
b) a törvényszék előtt:
első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nem peres eljárásban pedig 350 000 forint,
– fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nem peres eljárásban pedig 170 000 forint,
c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nem peres eljárásban 300 000 forint;
d) a Kúria előtt:
– fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
        felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint. 

42. § (1)231 A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:
a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;
Ez annyit jelent, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések károsultjai az esetben, ha a bankok tetszése szerint törvénytelenül változtatott, otromba mértékű törlesztő részlet miatt az általam javasolt kereset levélminták alapján perelni kíván, akkor
helyi bíróság előtt indult végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásban 21.500.-Ft-ot,
törvényszék előtti elsőfokú eljárásban 36.000.-Ft-ot,
ítélőtáblai fellebbezési eljárásban 36.000.-Ft-ot, míg
Kúriai felülvizsgálati eljárásban 42.000.Ft-ot kell
pervesztesség esetén illetékként a Magyar Államnak fizetni.
Azaz, ha a bíróságok előtt végig halad minden bírói fórumon a törvénytelenséget orvosolni szándékozó adós azért, hogy a nyilvánvaló törvénytelenség kiküszöbölődjön, a három egymást követő peres eljárásnak végén nem várt pervesztés esetén összesen 114.000.-Ft-ot kell fizetni a Magyar Államnak.
Megcáfolva ezáltal azt a félelmemet, amit az egyik nem budapesti bíróság ezzel kapcsolatosan a következőkben fogalmazott meg még ez év június 15-én is:
„Pontosan jelölje meg a pertárgy értéket arra figyelemmel, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a szerződésben kikötött összeg jelen esetben 17 millió forint a pertárgy értéke.”
Joggal tartottam korábban az utóbbi felhívás miatt is attól, hogy a szerződési feltételek érvénytelenségére irányuló peres eljárást a bíróságok szerződés érvénytelensége iránti pernek véve a teljes kölcsön összegében határozzák meg a pertárgy értékét, de a Legfelsőbb Bíróság és Fővárosi Ítélőtábla ismertetett döntése után ettől már szerintem nem kell tartanom.
------------------------------
A köszönet nyilvánításomnak ennél sokkal fontosabb oka pedig az, hogy sötét emberek sötétben, a világ által nem tudottan szeretnek járni, és ezért soha nem számíthatunk arra, hogy ezek kiállnak a világosságra és nyíltan elmondják tetteik okát, indokát. Szerintem a bankok jogi érvelését a mindenki számára hozzáférhető keresetlevél mintáim alapján indítandó peres eljárások esetén ezért nem tudható meg.
A mellékletben olvasható, fentiekben említett két peres eljárásban is megmaradtak sötétben, és ezt bizonyítja az, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletének 3. oldalának közepén az előzményként ismertetett elsőfokú eljárással kapcsolatosan a következőket írta:
„Az alperes – bank – a perben érdemi védekezést nem terjesztett elő.”,
Majd a 6. oldal utolsó előtti bekezdésében a következő olvasható:
„Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.”
Illetve a Fővárosi Ítélőtábla előtti perben hozott ítélet 3. oldalának 2. bekezdésében a következő olvasható:
„Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.”
Ezek alapján állapítható meg az, hogy a bankoknak a kifosztott adósok által folyamatba tett bírósági eljárásban bőven elegendő pernyerésük érdekében annyit mondani, hogy kérik a kereset elutasítását, és ennek a kérésüknek indokolását már nyugodtan az eljáró bíróságokra bízhatják.
És mellesleg a bank jogi képviselőjének erre a tartalmas, mindenre alaposan kiterjedő „kérem a kereset elutasítását” nyilatkozatára tekintettel pedig mint jól látható, 125.000.-Ft. perköltség járt az elsőfokú eljárásban.
Ezekben az ügyekben ezek szerint a többi tehát már az eljáró bíróságok dolga. Az, hogy majd az ítéletek indokolásában a bíróság cáfolja meg akár mondatról, mondatra is a felperesnek az érveit, vitatkozzon vele oly módon, hogy a vita eredménye ezek után már nem lehet vitás. A bank pedig szerintem úgy gondolja, hogy jogi képviselője jobb ha nem szólal meg, mert esetleg elrontja a bíróság ilyen irányú tevékenységét.
Sajátos magyar kontradiktórius bírósági peres eljárás. Mely szerint nem a felek egymással, hanem az egyik fél a bírósággal vitatkozik. A másik fél – a bank – pedig saját érdekében bíróság mellett beavatkozó csendestárs.
Illetve rosszul mondom. Hiszen alperesi – banki – érdemi védekezés nélküli perben a logika törvényei szerint előbb hozza meg a bíróság szerintem a keresetet elutasító ítéleti rendelkezést, majd töri a fejét azon, hogy miképpen magyarázza ezt meg. Ennek a fejtörésnek pedig eredménye az ítélet indokolása.
Ez a  rósági indokolás pedig éppen megfelel az alperes által elő nem terjesztett érdemi alperesi ellenkérelemnek, amire tekintettel a banknak jólneveltség esetén a bíróság felé csak annyit kellene mondani, hogy „köszönöm”.
Ezért kellett tehát nekem is megköszönni a Kúriai ítéletet. Megköszöntem azt, hogy megtudhattam a bankok érvelését, ellenkérelmét a bírósági ítélet indokolása által.
-------------------------------
Julius 9-én tartott tárgyalást a „Szabadulás a bankok fogságából” című iratom mellékletében ajánlott keresetlevél minta alapján indult perben a bíróság, és a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint felperesként meghallgatott ügyfelem a szerződéskötés körülményeire vonatkozóan a következőket mondta:
„Amikor a szerződést kötöttük mi ketten voltunk – férj-feleség – ott, meg az ügyintéző. Az ügyintéző tájékoztatott arról, hogy meg kell gondolni, hogy milyen alapon vészük fel a hitelt, svájci frank is változhat, ezekről a feltételekről beszéltünk, adatokat vett fel, tulajdonképpen egy általános megbeszélésre került sor. A Banknak többi szerződéses feltételét, üzleti szabályzatát nem ismertették a részünkre, nem adták át, nem is volt módunk azt megismerni. Olyan sem volt, hogy az üzleti szabályzatot ideadták volna, hogy olvassunk bele, vagy vigyük haza, ismerjük meg azt.
Amikor felvettük, való igaz, hogy kedvezőbb volt a deviza hitel, viszont csak két problémára hívták fel a figyelmünket, mint ami hátrányosan érintette volna a banki szerződésünket. Ez a jegybanki alapkamatnak a változása, illetőleg a svájci frank és forint árfolyamának változása. Ezen túlmenően más olyan tényezőre, ami negatívan befolyásolhatta volna a mi szerződésünket, nem kaptunk tájékoztatást és nem is hívták volt fel a figyelmünket.
Hogy mennyire egyoldalú a szerződés, még arra is kívánok hivatkozni, hogy a szerződés nem biztosítja a számunkra a felmondásnak a lehetőségét, az előtörlesztés benne volt a banki szerződésen, de arra vonatkozóan nekünk nem volt lehetőségünk, hogy ha emelkedik a kamat és változtat a feltételeken a bank, akkor mi a felmondás lehetőségével éljünk kamatváltoztatás esetén.”
Tekintettel arra, hogy az eddig irodámban felvett ügyvédi tényállások alapján megindult több száz peres eljárásnak felperesei – ügyfeleim – ugyanilyen körülményekre hivatkoznak a szerződés megkötésével kapcsolatosan, elvárom tőlük azt, hogy perbeli meghallgatásuk alkalmával ugyanilyen összeszedetten és pontosan tegyük meg előadásukat. A tárgyalási jegyzőkönyv pedig ekként folytatódik:


Megismételve ebből a jegyzőkönyv utolsó előtti bekezdését, tehát az alperesi bankot a bíróság a következők szerint tájékoztatta:
„A bíróság tájékoztatja az alperest, hogy annak az igazolása, hogy az általános üzleti feltételeket a felperesek megismerték és erre vonatkozóan külön felhívta a felpereseknek a figyelmét, illetőleg azt legalább ráutaló magatartással a felperesek elfogadták, az alperest terheli. 
Tekintettel arra, hogy a több száz hasonló ügyemben nálam járt ügyfelek egybehangzóan állítják azt, hogy semmiféle Általános Üzleti Szabályzatot nem láttak a szerződés aláírásakor, semmiféle tájékoztatást ezzel kapcsolatosan nem kaptak a banktól, indokolt a felhívás.
De indokolt a felhívás azért is, mert a 93/13. számú Irányelvre utaló, Pest Megyei Bíróságnak kérelmére indult, előzetes döntéshozatali eljárásban, C-472/10 szám alatt, EU Bíróság által
93/13/EGK irányelv - A 3. cikk (1) és (3) bekezdése - 6. és 7. cikk - Fogyasztókkal kötött szerződések - Tisztességtelen feltételek - A szerződés eladó vagy szolgáltató általi egyoldalú módosítása” –  
 cím alatt hozott ítéletnek megállapításai között a következők is olvashatók:
27. Továbbá, egyrészt, amint az a szóban forgó irányelv (20) preambulumbekezdéséből következik, a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az ÁSZF‑ben szereplő összes feltételt és e feltételek következményeit. Másrészt, az irányelv 5. cikke előírja, hogy a kikötéseket egyszerű és érthető nyelven kell megfogalmazni.
28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.
Szerintem eléggé egyértelműen fogalmaz ez a Luxemburgi Bírósági határozat akkor, amikor nem a lehet, hanem a kell szót használja az Általános Szerződési Feltételeknek megismerhetőségére vonatkozó banki kötelezettség megfogalmazásával kapcsolatosan.
Azzal, hogy a 28. pontnál olvasható következménye a magyar bankok által tanúsított ennek a kötelezettségszegésnek az, hogy szóba sem kerülhet a bankok által megállapított egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességének vizsgálata bíróság által az esetben, amennyiben a bankok nem tudják bizonyítani azt a tényt, hogy a fogyasztó számára lehetőséget biztosítottak az ÁSZF-ben szereplő összes feltétel és e feltételek következményeinek megismeréséhez.
 ---------------------------
Így és csak így érthető az, hogy ennek az EU Bírósági Ítéletnek ismeretében Binder István azonnal szektorelméletet gyártva földbe dugott fejű strucchoz hasonlatosan közölte azt, hogy ez a luxemburgi döntés márpedig nem vonatkozik a magyar pénzügyi szervezetekre.
Amennyiben Luxemburgba is eljut ez a magyar Pénzügyi Felügyeleti hivatalos vélemény a fenti EU Bírósági döntéssel kapcsolatosan, szerintem lemondóan legyintenek ismét hazámra.
Ellenben csak azért, hogy Binder Istvánnak hasonló kijelentések megtételére ne legyen módja, idézek a 2012. június 10-én szintén Luxemburgban meghozott, mellékletben teljes terjedelmében látható másik, a C-618/10. számú ítélet szakértői véleményének megállapításából:
43. Amennyiben a szóban forgó feltételt nem nevesíti kifejezetten valamely jogszabály, például azáltal, hogy azt a mindenképpen tisztességtelennek tekintendő feltételek közé sorolja, a nemzeti bíróság kénytelen lesz valamely feltétel tisztességtelen jellegét ténylegesen megítélni. Ezzel összefüggésben mindazonáltal rá kell mutatni arra, hogy ezen még az olyan nevesítés sem változtat, mint amely a 93/13 irányelv mellékletében található. A melléklet ugyanis, amelyre a 3. cikk (3) bekezdése utal, csak azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását tartalmazza(46), amelyek tisztességtelennek tekinthetők(47) . A felsorolásban szereplő feltétel nem szükségszerűen tekintendő tisztességtelennek, és fordítva, a felsorolásban nem szereplő feltétel mégis tisztességtelennek tekinthető(48) . Ezért önmagában az a körülmény, hogy valamely feltétel szerepel a felsorolásban, nem feltétlenül enged arra következtetni, hogy az adott feltétel tisztességtelen is egyben. Annak ellenére, hogy e körülmény az ítélkezési gyakorlat szerint jelzésértékű, az érintett szerződési feltételt önállóan és részletesen kell vizsgálni annak esetleges tisztességtelen jellege szempontjából.
Az általam szerkesztett keresetlevél minták alapján lehetséges bírósági eljárásban ez a probléma főleg akkor vetődik fel, ha figyelembe vesszük a luxemburgi bíróság C- 472/10 számú ítéletének alábbi megállapítását:
„26. Noha a szóban forgó melléklet nem olyan jellegű, hogy automatikusan és önmagában állapítja meg valamely vitatott kikötés tisztességtelen jellegét, mindazonáltal olyan alapvető elemnek minősül, amelyre a hatáskörrel rendelkező bíróság e kikötés tisztességtelenségére vonatkozó értékelését alapíthatja. A jelen ügyben az irányelv mellékletének a fenti 24. pontban hivatkozott rendelkezéseinek olvasata lehetővé teszi annak megállapítását, hogy valamely olyan szerződéses kikötés tisztességtelen jellege értékelésének tekintetében, mint amely az alapügyben szerepel, elsősorban az a kérdés releváns, hogy megjelölték‑e a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak megváltoztatásának indokait vagy módját, és hogy a fogyasztók jogosultak voltak‑e a szerződés felmondására.”
Ezek egybevetéséből az állapítható meg egyértelműen, hogy mivel nemzeti jogszabályok nem nevesítik tisztességtelen szerződési feltételként azt, hogy a fogyasztók a banki kölcsönszerződések egyoldalú módosítását lehetővé tevő szerződés feltétel miatti banki szerződésmódosítás esetén jogosultak ellentételezésként a szerződést az adósok felmondani, a nemzeti bíróság kénytelen vizsgálni ez miatt a szerződési feltétel tisztességtelenségét és nem bújhat a bank – illetve a banki érdemi ellenkérelmet is az ítélet indokolásában megfogalmazó bíróság – a következő jogszabályi rendelkezés mögé:

209. § (6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

Úgy ahogy a mellékletekben olvasható ítéletek szerint a Fővárosi Ítélőtábla és Kúria is e mögé bújt.

--------------------------------
Fenti ismertetés egyébként ténylegesen egy vázlatnak tekintendő a keresetlevél mintáim alapján indult peres eljárások előkészítő iratához.

Természetesen azt is közreadom azért, mert tudom, hogy a levelemben említett sötétség a világosságot nem szereti. Nagyon nem szereti. És éppen ezért nem lesz egyetlen olyan bírósági intézkedés sem, amit nyomban ne hoznék nyilvánosságra.

Ami pedig azokat a devizalapu kölcsönszerződés áldozatokat illeti, akik óhajtják azt, hogy szavamat betartva képviseljem őket a peres eljárásban olyan feltételek mellett, ahogy már megírtam, nagyon kérem őket, hogy egyetlen iratot szerződésükkel kapcsolatosan sem borítékban, sem e-mailben ne küldjenek azért, hogy mondjak róluk véleményt. Ők is beláthatják azt, hogy időben képtelenség ezt a terhet rám pakolni, nekem pedig kínos az, hogy olyan embereknek nem válaszolok, akik bíznak bennem.

Valamint azt is kérem tudomásul venni, hogy a „Szabadulás a bankok fogságából” című néhány oldalas iratomat azt követően hogy e-mailen – címem: lehmann@invitel.hukérésükre megküldöm, muszáj a tartalmát elsajátítani.

Citromail-es, indomailes, hotmailes címekről pedig azért ne írjanak, mert válaszolni ide iratom nagy terjedelme miatt nem tudok.

Felelőtlenül, tudatlanul senki ne fogjon a perhez, és ezt minden módon igyekszem akadályozni.

Ami pedig a pertársaságért ácsingózókat, azaz azokat illeti, aki mások mögé bújva úgy gondolják, hogy semmit nem kell tenni a jogaik érvényesítésért akkor, ha mások kaparják ki a gesztenyét, róluk nincs jó véleményem.

Addig várnak majd, ameddig a hatalom a bankok védelmében csak kitalálja mondjuk azt, hogy az ilyen fajta perekben csak meghatározott jelölésű, kiválasztott ügyvédek képviselhetik az adósokat.

Mondjuk az Országos Ügyvédi Kamara által kijelöltek.

Siófokon 2012. julius 29. napján.
5 melléklet — Az összes melléklet letöltése (tömörítve: )  
Az elhíresült Kúriai határozat.doc
Az elhíresült Kúriai határozat.doc
220 KB   Megtekintés   Letöltés  

Fővárosi Ítélőtábla I..doc
Fővárosi Ítélőtábla I..doc
75 KB   Megtekintés   Letöltés  

Fogyasztóvédelmi EU irányelv.doc
Fogyasztóvédelmi EU irányelv.doc
93 KB   Megtekintés   Letöltés  

Európai Bíróság itélete.doc
Európai Bíróság itélete.doc
213 KB   Megtekintés   Letöltés  

Európai Bírósági itélet szakértői véleménye.doc
Európai Bírósági itélet szakértői véleménye.doc
246 KB   Megtekintés   Letöltés  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Neked mi a véleményed?