Pellengérre téve

DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  e-mail: lehmann@invitel.hu  ==========================================================================

(Pellengérre  téve )

Tisztelt Fővárosi Törvényszéki Elnök Úr!

            600-800 peres eljárást kezdeményeztem eddig a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés adósait képviselve tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránt a hitelező bankok ellen, és becslésem szerint ezeknek 70-80 %-a lefolytatására a Fővárosi Törvényszék jogosult.

Debreceni Törvényszék előtt folyamatban volt egyik elsőfokú peres eljárásban hozott ítéletnek európai tartalma miatti megelégedésem késztetett arra, hogy a nyilvánosságot tájékoztassam az ítéletről, és így került sor arra, hogy több hírportálon adtak hírt a debreceni ítéletről - http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/eljott-az-ido-a-devizaperek-lazan-nyerhetok  stb .-  és az alábbi címen az egyik hírportálon az alábbi kezdetű cikk jelent meg 2013. április 13-án:

http://hunhir.info/?pid=hirek&id=63761

Léhmann-perek: Debrecenben két jelzáloghiteles is nyert

2013. április 13. 21:05

Kontroll nélkül, egyoldalúan, bármikor nem lehet az ügyfélre terhelni a bank többletköltségeit, ezt mondta ki a Debreceni Törvényszék, amikor két devizahiteles polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet. Mindkét per adósának jogi képviselője a Hunhír.info hírportálon önálló rovattal rendelkező siófoki Léhmann György.

Mindkét ügyfél jelzálog típusú hitel kölcsönszerződéssel rendelkezett, amelyeket 2007-ben, illetve 2008-ban kötöttek. A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződések azon pontja, miszerint „A hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni” – érvénytelen, egyebekben mindkét szerződés többi része változatlan formában érvényes.

-------------------------

Ehhez a cikk megjelenéséhez képest két nap múlva – április 15-én – az Index hírportál egy másik, Fővárosi Törvényszéken első fokon befejezett peremmel kapcsolatosan közölt cikket, a cikk írója közölt az alábbiak szerint egy 2011. Julius 1-i nyilvános rendezvényen rólam készült fényképfelvételt, és az akkor elhangzott beszédem egyes mondatait kiragadva az alábbiakat közölte, illetve április 21-i újabb cikkben az ugyancsak alábbiakban látható módon ezekre a közléseit megismételve „tragikomikus szereplője volt”  szavakkal illetett:

http://index.hu/gazdasag/2013/04/15/600_milliarddal_jonnek_nekunk_a_bankok/

600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?

A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerződéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetőleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, ők már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

2011. július 1. Lehmann György ügyvéd beszédet mond a kilakoltatási moratórium lejártának napján megrendezett Tüntetés a bankok túlkapásai ellen nevű rendezvényen.

-------------------------------

http://index.hu/gazdasag/2013/04/21/devizahiteles/

A hét egyik tragikomikus szereplője volt a devizahitelesek ügyét a bíróságon is képviselő Léhmann György ügyvéd.

Léhmann ugyanis előbb kijelentette, hogy nem látja azt a jogszabályt, ahol el tudna bukni, végül azonban elbukott a legutóbbi tárgyaláson. Az ügyvéd keresetét értelmezni se tudta a bíróság, olyan jogi ellentmondások miatt, mint hogy hogyan lehet egy szerződés egyszerre semmis és hibásan teljesített.

-------------------------

A cikk írójának nem egészen alapos felkészülésére utal lakóhelyemnek „keszthelyi” megjelölése a cikkben, illetve a „tragikomikus” jelző használata arra, hogy a velem szembeni, feltehetőleg a debreceni ítélet ismertetése, pernyerésem miatti gyűlölettől már olyan mértékben volt elborulva elméje, hogy józanul, higgadtan, tárgyilagosan tényfeltárást végezni képtelen volt.

Előzetesen egyik cikke előtt sem közölte velem azt, hogy az írásokban említett, velem kapcsolatos tények tekintetében nincs-e észrevételem, vagy azt sem kérdezte meg, hogy a meglehetősen mocskolódóra sikerült szövegkörnyezetben megjelenő és két évvel ezelőtt készült fényképfelvételemnek közzétételéhez mégis mit szólok.

Miután ismeretlenek tájékoztattak az Index cikk megjelenéséről, az objektív tájékoztatás érdekében természetesen közöltem, indokoltam mindazokat a körülményeket, melyek alapján a cikk valótlan tartalmát cáfoltam, még az MTI-nek is eljuttattam alábbi cáfolatomat,

„Tekintettel arra, hogy az Index internetes hírújság előzetesen nem közölte azt, hogy írást szándékozik velem, vagy bármelyik peremmel kapcsolatosan közreadni, nem állt módomban téves közléseit kijavítani.

Természetesen ezt távolságtartást én is természetesen betartom, semmi kedvem ezek után velük szóba állni, de ha valakinek módjában áll közölni velük az alábbiakat, úgy ezt természetesen nem ellenzem.

1./ A hírben megjelölt ügyben keresetet nem terjesztettem elő, talán két évi pereskedés után reménytelen perbeli helyzetben keresett fel a felperes.

2./ Én soha kölcsönszerződés érvénytelenségét nem szorgalmazom, ennek a kérelemnek mindenkor ellenére vagyok, most is.

3./ A többszázezer forint helyett nyugodtan írhatott volna a hírportál 200.000.-Ft-ot, mert ténylegesen ennyi volt.

4./ A cikk egy kölcsönszerződésről tesz említést a perben, holott kettő volt vitás, és ezt a kettőt a cikk keveri.

5./ A házaspár valóban kért kártérítést a banktól még a korábbi, televízióból jól ismert ügyvéd által képviselve, csak azt nem tudom, hogy ennek hozzám mi köze.

6./ Valóban nem tekinthető egyszerre semmisnek és egyidejűleg hibásan teljesítettnek egy szerződés, de kettő szerződésből az egyik semmisnek, a másik hibásan teljesítettnek igen.

7./ Valóban volt egyébként olyan felperes által személyesen bírósághoz továbbit ott beadvány, amit én a mai napig soha nem láttam.

Szerintem ez utóbbi tény legyen annak bizonyítéka, hogy az Index mennyire korrekt tájékoztatást kívánt velem kapcsolatosan adni.”

de természetesen mindez azoknak a hírportáloknak, amelyeknek feltehetőleg nincs igényük az objektív tájékoztatásra, illetve az adósokat mindenáron lebeszélni akarják a peres eljárásokról, találékony módon, lejáratásomra alkalmas legjobb kifejezéseket keresve az alábbi cikkeket jelentették meg április 15-e óta:

http://www.penzcentrum.hu/karrier/lehmann_gyorgy_is_elbukott_100_ezres_koltseg_az_adosok_nyakaban.1036135.html

Léhmann György is elbukott: 100 ezres költség az adósok nyakában

---------------------------

http://hitelhir.hu/hitel/lehmann-gyorgy-is-elbukott-100-ezres-koltseg-az-adosok-nyakaban

Léhmann György is elbukott: 100 ezres költség az adósok nyakában

----------------------

http://www.origo.hu/gazdasag/20130418-pert-nyert-az-otp-ertelmezhetetlen-volt-a-devizahiteles-ervelese.html

Hibázott az ügyvéd, elbukott egy devizahiteles

-----------------------

http://propeller.hu/itthon/2677330-pert-vesztettek-lehmann-ugyfelei

Pert vesztettek Léhmann ügyfelei

-------------------------

            A 600-800 folyamatban lévő peres ügyeimre gondolva akár azt is mondhatnám a költő szavaival, hogy „sekély a kéj” a bankok érdekében sürgölődő média részéről akkor, amikor két hét óta ezen az egyetlen ügyön rágódnak – alaptalanul – de miután a Debreceni Törvényszék ítéletét a sajtó felé elsőnek a Bíróság közölte a sajtóval, alappal feltételezem azt, hogy a sajtóban agyongyötört Fővárosi Törvényszéki ítéletet pedig a Fővárosi Törvényszék ismertette a sajtó részére.

Ebből kiindulva indokoltnak látom, hogy az alábbiakban tisztázzam azt, hogy amikor az engem keszthelyinek állított hírportál azt állította, hogy

„Léhmann ugyanis előbb kijelentette, hogy nem látja azt a jogszabályt, ahol el tudna bukni, végül azonban elbukott a legutóbbi tárgyaláson. Az ügyvéd keresetét értelmezni se tudta a bíróság, olyan jogi ellentmondások miatt, mint hogy hogyan lehet egy szerződés egyszerre semmis és hibásan teljesített.”

akkor ezen állítások helyett vajon nem arról van-e szó, hogy amikor a bíróság a kereseti kérelmemet elutasítja, akkor a bíróság sem találja az elbukásomat eredményező jogszabályt, a kereseti kérelmemet pedig tudja értelmezni a bíróság, illetve semmiféle ellentmondást nem tartalmaz a kereseti kérelmem.

Hanem azért utasítja el, mert el kell utasítania. Azért utasítja el, amiért a média is kórusban üvölt rám. Mert ezt várják el tőlük. Törvénytől függetlenül. 

===============

II.

            A tisztázás érdekében előbb kiemelem a fentiekben már említett, Debreceni Törvényszék 6.P.21.304/2012/15. számú ítélete indokolása utolsó mondatát:

„A felpereseket  képviselő ügyvéd munkadíját a bíróság a 32/2003. (VIII.22. IM rendelet 3. §-ának 3. bekezdése alapján határozta meg annak figyelembevételével, hogy az érintett ügyvéd a per tárgyalásain nem jelent meg, a peren kívül végzett tevékenységét pedig a bíróság mérlegeléssel öt óra időtartamban határozta meg, meg utóbbi körében figyelemmel volt arra, hogy a felperesi képviselő beadványai, előkészítő iratai jellemzően olyan sablon jellegű beadványok voltak, melyek a jelen per tárgyához, tényállásához és a perbeli nyilatkozatokhoz viszonyítottan helyenként súlyosan inadekvát tartalmakat közvetítettek.”

Eszerint a Debreceni Törvényszék is megállapította azt, hogy sablon periratokkal dolgozom, és így tudom elérni azt, hogy több száz peres eljárásban egyszerre járok el. A keresetleveleknél kétfajta sablonnal dolgozom, míg az előkészítő iratoknál egyfajtával.

Ennek megfelelően a Debreceni Törvényszéknél lefolytatott peres eljárásban ugyanazt a sablont használtam, mint a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezett eljárásokban és csupán a felek nevei, valamint a kölcsönszerződésnek egyéniesítésére alkalmas adatok változnak az iratokban.

            Így a Debreceni Törvényszéknél alperesként az OTP Jelzálogbank Zrt-t jelöltem meg, míg mondjuk a Fővárosi Törvényszéknél 25.G.41.671/2012/17. szám alatt folyamatban volt, peres eljárásban a Porsche Bank Zrt volt az alperes.

A Debreceni Törvényszék ítéletének rendelkező része a következő:

„A törvényszék megállapítja, hogy a peres felek között 2007. november 19-én létrejött és közjegyzői okiratba foglalt „ingatlanjelzáloggal biztosított devizában nyilvántartott jelzálog típusú hitel kölcsönszerződés II. 3. pontja, miszerint

„A hiteldíj (kamat és kezelési költség) a 6. törlesztő részlet esedékességétől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni.”

„A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.

Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható a következő: A Hitelező jogosult a kölcsön ügylet kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltétel egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírtok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla –vezetési költség növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

érvénytelen.

A bíróság megállapítja, hogy a fenti szerződéses kikötés 2007. november 19. napjától nem jelent kötelezettséget a felperesekre nézve.”,

Míg a Fővárosi Törvényszéknek fenti számú perben hozott ítéletének rendelkező része az alábbi szerződési érvénytelenségével kapcsolatosan

„a szerződés alapján folyósított kölcsön változó kamatozású. A Bank a kamatváltozásból és az árfolyamváltozásból eredő különbözetet az alábbi tényezők figyelembevételével számítja és érvényesíti.

A.)    kamatkülönbözet: A kamatláb a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó. A svájci frank alapkamat mértékét a Bank a Világgazdaság című napilapban, illetve más országos napilapban, valamint az ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségeiben kifüggesztett hirdetményben teszi közzé…A kamat változásából eredő különbözetet a bank a futamidő alatt változást követő naptári hónap első napjától érvényesíti. A kamatkülönbözetet elszámolása félévente külön értesítés alapján történik az abban meghatározott fizetési esedékességgel. A Bank az értesítés útján a következő esedékes törlesztő részlet összegét növeli illetve csökkenti az adós javára, illetve terhére elszámolandó kamatkülönbözet összegével amelynek megfizetéséhez új postautalványt küld.”

a következő:

„A Bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 31.750.-Ft. (harmincegyezer-hétszáz forint perköltséget.”

Debreceni Törvényszék fenti ítélete indokolásának mellékletben olvasható részéből idézek:

Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.

A Fővárosi Törvényszéknek ítélete indokolásának szintén mellékletben olvasható érdemi részéből pedig az alábbiakat részt idézem:

„Az Általános Szerződési Feltételek keresettel támadott árfolyamváltozásából eredő különbözetre vonatkozó kikötésével kapcsolatosan a bíróság rámutat, hogy az árfolyamváltozása nem jelent szerződésmódosítást, hiszen a svájci frankban kifejezett visszafizetendő tőke és kamat változatlan marad, kizárólag a forintban történő törlesztéskori árfolyam változik, melynek kockázatára az alperes felhívta a felperes figyelmét az Általános Szerződési Feltételek VIII. pontjában.”

---------------------------

A Fővárosi Törvényszék ítéletének idézett indokolásrészéből is meg lehet egyértelműen állapítani azt, hogy a bíróság nem lelkiismeretének és a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott, hanem határozott álláspontom az, hogy olyan ítéletet hozott, amit tőle elvárnak. A lelkiismeretétől és a törvényektől függetlenül.

Hiszen az ítélet 2. oldalán az Általános Szerződési Feltételekből idézve  megállapítja azt, hogy a bank által szerkesztett okirat szerint „A kamatláb a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó.”  , majd négy oldallal később ezt a szövegrészt elfelejtve tényként állapítja meg azt, hogy „a svájci frankban kifejezett visszafizetendő tőke és kamat változatlan marad,”

És ezt a logikátlan, iratellenes megállapítását felhasználva egyúttal közli azt is az ítélet indokolása, hogy az árfolyamváltozásból eredő különbözetre vonatkozó kikötése pedig azért nem jelent szerződésmódosítást, mert az a svájci frank kamat változatlan marad, aminek változását a Bank a Világgazdaság lapban teszi közzé. Egy bekezdésben belül.

T. Elnök Úr!

Ezt a tarthatatlan indokolását a Fővárosi Törvényszék ítéletének természetesen nem azért ismertettem, hogy az eljáró bírónak egyetlen tévesre sikerült gondolatmenetét felhasználva azonnal kijelentsem azt, hogy a lelkiismeret és törvények figyelmen kívül hagyásával megállapítsam azt, hogy szerintem miként és miért hozta meg ezt az ítéletet ilyen tartalommal a bíró, ezzel kapcsolatos részletesebb bizonyításomat iratomnak következő részében ismertetem.

Szándékom az,  hogy a Fővárosi Törvényszéken hozott ilyen és hasonló ítéletekről bebizonyítsam azt, hogy az ítéletet hozó bírók tudatos törvénysértéseinek és logikátlan, iratellenes ítéleti indokolásuknak magyarázata a bíróságon kívüli hatalmasságoknak beavatkozása a peres eljárásba.

III.

A 7 oldalas ítélet indokolása a tényállás és jogszabályok ismertetését követően az 5. oldal közepén kezdi meg a rendelkező rész tényleges indokolását az alábbiak szerint:

1./ „Az Általános Szerződési Feltételek III/B/3. pontja biztosítja a felperes részére az azonnali hatályú felmondás jogát, melyre tekintettel a felperes alaptalanul hivatkozott a 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet 2. § d. pontjának felhívásával a felmondási jog hiányára.”

Meggyőződésem az, hogy miután az ASZF-nek pontját meghatározta az ítélet az adóssal kapcsolatosan, ennél a pontnál olvasható alábbi mondatot is ismeri a bíróság:

„Az adósnak lehetősége van  a szerződését azonnali hatállyal írásban felmondani, a járművet a Bank részére átadni és ezzel egy időben kezdeményezheti, hogy a Bank a kölcsön biztosítékát képező járművön fennálló vételi jogát érvényesítse.”

Valamint az adóst ekként meghatározott felmondási jogának törvényi szabályozását is ismeri a bíróság:

Ptk. 319. § (2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

321. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.

És ezekből a jogszabályhelyekből következően azt is tudja a bíróság, hogy a felmondás mivel a szerződést megszünteti, és a megszüntetés esetén a megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás ellenértékét a felmondásra jogosultnak – adósnak – meg kell fizetni, a bank úgy biztosította a bíróság által meghatározott helyen az adós számára a felmondás jogát, hogy ezzel egyidejűleg az adósnak a még hátralévő tartozását meg kell fizetni.

És végül azt is tudja a bíróság, hogy a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény a következőket is megállapítja:

6. pont f: Önmagában a felmondás jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények – az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális alternatívát a szerződésmódosítással szemben.

Azaz összegezve jól tudja a bíróság azt, hogy a 3.B.3. pont alatti felmondás jog biztosítása a bank részéről tisztességtelen. Meggyőződésem az, hogy ezért nem ismertette az ennél olvasható szöveget, biz ott abban, hogy így kevésbé lehet észlelni azt, hogy szándékosan törvényt sértett.

---------------------------

2./ A következő mondatában az indokolás a következő:

„Az Üzletszabályzat vonatkozásában a bíróság rámutat, hogy a Ptk. 205/B § 1. bekezdése értelmében az általános szerződési feltételeknek, így az Üzletszabályzatnak a szerződés részévé válásához elegendő megismerésük lehetővé tétele és a másik fél általi kifejezett vagy ráutaló magatartással történő elfogadása, melyre tekintettel az Üzletszabályzat szerződés részévé válása körében kifejtett felperesi álláspont – az aláírás hiányára történő hivatkozása nem bírt relevanciával.”

A bíróság által hivatkozott Ptk. 205/B § 1. bek-re hivatkozás mellett nem szándékos törvénysértés esetén természetesen kellett volna hivatkozni a 205/B 2. bek-re is:

„(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.”

Meg kellett volna indokolni a bíróságnak azt, hogy ennek az általa elhallgatott törvényhelynek ellenére miért tartja az 1. bek. szerint a szerződés részének azt a szerződési feltételt, ami egyébként a szerződés megkötésének időpontjában a szokásos szerződési gyakorlattól eltért – egyoldalú szerződésmódosítás joga.

Nem tudta szerintem megindokolni, ezért inkább hallgatott erről a jogszabályhelyről.

------------------------------

3./ Következő bekezdésben említi egy helyen az ítélet a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt a következő szövegkörnyezetben:

„…a felperes 2/2012.(XII.10 PK Véleményben megfogalmazott szimmetria elvének hiányára történő hivatkozása és alaptalan.”

Semmi több. Arról, hogy a szimmetria elvén kívűl miért nem vizsgálta a bíróság az alábbi elvet

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

abból a szempontból, hogy volt-e akár egyetlen szó is arról a szerződésben, vagy Üzletszabályzatban, hogy milyen mértékben kerülhet sor további terheknek rá történő áthárítására.

Miután egyetlen szó sincs erről az okiratokban, a bíróság a hivatalbóli eljárási kötelezettség folytán  szerintem jól látta azt, hogy az átláthatóság elv megsértésével tisztességtelen a perbeli szerződési feltétel, és szándékosan megsértve a jogszabályokat, irányelveket Európai ítéleteket elhallgatta azt, hogy a 2/2012. PK Véleményben nem csak egy elv került ismertetésre.

4./ Következő bekezdése az ítéletnek megfejthetetlen tartalommal bír az alábbiak szerint:

„A bíróság megállapította továbbá, hogy kölcsönszerződés azon kikötése, miszerint a „Bank az Üzletszabályzatot jogosult egyoldalúan módosítani” nem nyújt indokolatlan és egyoldalú előnyt az alperes számára a felperes hátrányára, tekintettel arra, hogy a kamat megváltoztatásának a lehetőségét a felperes által aláírt Általános Szerződési Feltételek II.3. pontjának első bekezdése tartalmazza, melyből következően – különös figyelemmel arra, hogy az Üzletszabályzat csak az Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben irányadó – az alperes az Üzletszabályzat módosításával nem eszközölhet egyoldalúan a felperes számára kedvezőtlen kamatmódosítást.

Ugyanis az alábbi döntvény idézett mondatából,

BH 1993. 513. sz. döntvény: Az üzletszabályzat a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése alapján a felek megállapodásával vált a szerződés tartalmává.

Következően az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek szavak ugyanazt 205/A és 205/B §-oknál szabályozott előre gyártott szerződési formát jelentik, de amennyiben a bíróság úgy értette a megállapítását, hogy a perben felhasznált okirat nevéből indult ki, akkor pedig azért érthetetlen a megállapítás, mivel Általános Szerződési Feltételek nevű okirat a perben nincs.

Készült  alperes által egy Üzletszabályzat és egy „A kölcsönszerződés feltételei Svájci Frank” nevű okirat csatolva. A bíróság semmiféle magyarázatot nem ad arra nézve, hogy miért változtatta át a most idézett nevű okiratot Általános Szerződési Feltételek névre, hiszen ezt akár Üzletszabályzatnak is nevezhetjük az azonosságra tekintettel.

Szerintem szüksége volt erre a névváltoztatásra a bíróságnak azért, mert csak így tudta leplezni azt, hogy szándékosan törvényt sértette.

===================

IV.

            Természetesen eszembe sincs különbséget tenni a bírók szaktudása között az iratomban említett ítéletek alapján, szerintem a Fővárosi Törvényszéken ugyanolyan jól képzett bírók tevékenykednek, mint Debrecenben, vagy másutt. Meggyőződésem az, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója hasonlóan  törvényes és európai színvonalú ítéletet hozott volna az előző fejezetben részletezett eljárásban, mint tette a mellékletben olvasható ítéletet kihirdető debreceni bíró.

Meggyőződésem az, hogy azért nem hozott mert a Fővárosi Törvényszéken eljáró bírók függetlensége nincs biztosítva, és kifejezetten késztetve vannak a bankok számára kedvező ítéleteknek fentiek szerint meghozatalára. Még egyetlen Fővárosi Törvényszéken ítélkező bírótól nem láttam olyan, vagy hasonló színvonalú ítéletet, mint amit elsőre a Debreceni Törvényszék egyik bírója meghozott.

Könnyen belátható az, hogy a Fővárosi Törvényszéken kialakult fenti állapotnak oka a bankok félelme az adósok eredményes perlésétől. Az Európai Bíróság ítéletei, valamint a Kúriai PK Vélemények alapján nyilvánvalóan belátták azt, hogy tisztességes bírósági eljárás esetén az általuk kigondolt szerződéseik szerződési feltételei tarthatatlanok.

Ha csak annyit elérnek a Fővárosi Törvényszéken, hogy az előző fejezetekben részletezett bírósági ítéletek miatt fellebbezni szükséges, -  tudva azt, hogy elmúlt évi egyik illeték feljegyzési jog miatti fellebbezésem a Fővárosi Ítélőtáblánál fél év alatt került elintézésre, - ők is tudják, hogy jó esetben kettő-három év alatt dönthetnek az ítéletek fellebbezésével kapcsolatosan az Ítélőtáblánál.

Ott pedig egy ilyen elsőfokú ítélet esetén feltehetőleg az ítéletet hatályon kívül helyezik, majd újabb egy év után már vagy négy év telik el az adósok számára a mai naptól számítva még akkor is, ha akkor már a törvényeknek megfelelő ítélet megszületik.

Ha pedig ismét a maihoz hasonló helyzetben lévő bíró meghozza törvénytelen ítéletét, akkor az adós az Ítélőtáblánál megfelelő ítéletre akár 7-8 évig is várhat.  

-----------------------

A bankoknak rendkívüli károkozásuk miatti félelmük egyébként a Fővárosi Törvényszék előtti perben becsatolt alábbi irat alapján érthető.

Eredeti méretekkel másoltam ide a gyakorlatilag olvashatatlan, bank által készített okiratot, és a lap alján az ügyfél aláírás még látható. Csupán megjegyzem azt, hogy a Fővárosi Törvényszék bíróságának nem tűnt fel az, hogy ilyen betűnagyság mellett a 93/13. EGK Irányelv szerinti világos és érthető, valamint fogyasztó által ellenőrizhető szerződéskötési feltételek bajosan teljesülnek, inkább megpróbálom erről az iratról ide másolni a II.3.A pontnál olvashatókat:

„A kamatlába a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó. A svájci frank alapkamat mértékét a Bank a Világgazdaság című napilapban, illetve más országos napilapban valamint az ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségeiben kifüggesztett hirdetményben teszi közzé.”

Ha ehhez hozzáteszem azt, hogy a PSZÁF-nak azonos tartalmú, és 2006. év óta évenként közreadott közleménye minden bankra nézve azonos tartalmú, akkor könnyen belátható a perbeli adatok alapján – 2008. január 25-i szerződéskötéskor 2,2 % volt, jelenleg pedig 0,1 % - az, hogy a bankok számára kedvező számolás esetén is – egyéb tényezőket figyelembe véve éppen tízszeres kamatösszeget kértek 2008. novemberétől kezdődően a mai napig, mint ami az általuk gyártott szerződés alapján nekik jár.

Alapos félelmük tehát az, hogy ha időben nem fojtják el kezdeményezésemet, és esetleg néhányszáz ügyvéd hajlandó ingyenesen végre a hazája megmentésén fáradozni, akkor előbb, vagy utóbb előremehetnek az ügyek akár addig is, hogy minden beszedett ezer forintból a bankoknak kilencszáz forintot vissza kell adni az adósoknak. Mert hiszen csaknem kizárólagosan kamatot szedtek be eddig…

===============

V.

            Még ennél is nagyobb bajuk a bankoknak az, hogy azzal a magatartásukkal, ahogy a fentiekben látható iraton közölték az adóssal azt, hogy „A kamatlába a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó” majd fittyet hányva erre a szerződési pontra a svájci frank alapkamatának huszadára csökkenése után sem változtatták az adósok javára a kamat mértékét, attól függően bűncselekmény cselekedetük, hogy lehetséges-e bizonyítani azt, hogy a bankok már a szerződésük megszerkesztésekor is tudták azt, hogy nem fogják betartani a szerződésüket, vagy pedig csak később, a közhatalom gyakorlóinak magatartása folytán bátorodtak fel a szerződés megszegése céljából.

318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

2. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.

2 melléklet — Az összes melléklet letöltése Fővárosi Törvényszék itéletéből.doc 1549K Megtekintés HTML-ként Letöltés Debreceni Törvényszék itéletéből.doc 40K Megtekintés HTML-ként Letöltés

AGYONVERNEK, HA PÉLDÁT KERESEL

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ==========================================================================

AGYONVERNEK, HA PÉLDÁT KERESEL

Soha nem tudtam volna meg fegyelmi büntetésem és ez elleni fellebbezésem nélkül azt, hogy Ady Endre egyik írásában a következőket fogalmazta meg:

„Azt prédikálhatod nyugodtan, hogy társadalmunk csupa fekély, de agyonvernek, ha példát keresel.”

Azt, hogy miként ismertem meg ezt a mondatot az írásom végén írom le, most van ennél fontosabb közlendőm is.

---------------------

         Néhány napja, talán  hete többen felkértek arra, hogy mondjak véleményt arról a nagybetűs felhívásról, mely

úgy kezdődik, hogy

MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!!

MINDEN JELZÁLOG ÉS DEVIZA ALAPÚ HITELSZERZŐDÉS SEMMIS!!!

NEM LEHETETT 2011.06.30.-ig JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT.

TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM !

AKI MÉG BIZONYTALAN, HOGY MIRŐL IS VAN SZÓ, PÁR SORBAN MEGPRÓBÁLOK RÁVILÁGÍTANI.
ELŐSZÖR IS TISZTÁZNI KELL, HOGY AZ A "TERMÉK" AMIT A BANKOK AZ EMBEREK NYAKÁBA SÓZTAK MI IS VALÓJÁBAN!

és úgy fejeződik be, hogy

-AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL.
"A CHF ALAPÚ HITELEK ESETÉBEN MIND A HÁROM KITÉTEL MEGVALÓSULT.A BANKOK RÉSZÉRŐL JOGTALAN VOLT A HASZONSZERZÉS, AZ ÜGYFELEKET TÉVEDÉSBE EJTETTÉK ÉS EZZEL NEKIK IGEN JELENTŐS KÁRT OKOZTAK.
TEHÁT MÁR HIVATALBÓL BÜNTETŐ FELJELENTÉST KELLETT VOLNA TENNI POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÚRNAK!?
KÉRLEK BENNETEKET MENTSÉTEK EL, HOGY MEGLEGYEN ÉS OSSZÁTOK FOLYAMATOSAN, MERT LEHET, HOGY ÉN MÁR NEM SOKÁIG FOGOM TUDNI OSZTANI MERT FOLYAMATOSAN LETÖRLI A RENDSZERGAZDA.

Az alábbiakban ennek felhívásnak jogi hátterét foglalom össze az alábbiak szerint:

--------------------------

A 2000. évi CXXXVII. Törvény „a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról” címmel az 1. § rendelkezése alapján 2001 január 1-től szabályozta a Ptk. 261. § szerinti jelzálogjogot, és ettől kezdve az alábbi rendelkezést kellett a hatálybalépés után megkötött zálogszerződésekre alkalmazni:

Jelzálogjog

261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.

(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.

(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

2010. augusztus 14-től megváltozott a helyzet és az alábbi 2010. évi XC. Törvény „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról”jogszabály az alábbi indokolással

A törvény olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését. A program három pillérre épül: az első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.

Az első pillér részeként a törvény a pénzügyi stabilitás megteremtése, a közpénzügyek kiszámíthatóbbá tétele, a vállalatokat és a háztartásokat fenyegető pénzügyi kockázatok csökkentése, a közterhekből való arányos részesedés növelése, a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében a pénzügyi szektor szereplői közül a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Ugyanakkor emellett a törvény a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség növelésének elősegítése érdekében a vállalkozások számára gyakorlatilag a felére csökkenti a társasági adót, illetve a vidéki emberek számára biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét. (A törvény bevezetőjéből)

megváltoztatta a Ptk. 261. §-t és kiegészítette az alábbi rendelkezéssel:

(4) Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

-------------------------------

Ettől kezdődően, tehát 2010. augusztus 14-től valóban nem lehetett devizában nyilvántartott kölcsönnél jelzálogjogot bejegyezni, és ez az állapot tartott egészen 2011. junius 30. napjáig, ugyanis utóbbi napon hatályba lépett alábbi jogszabály.

Ez a Ptk. 261. § 4. bek-t hatályon kívűl helyezte és így ezt követően ismét korlátozás nélkül lehetett a jelzálogjogot bejegyezni.

2011. évi LXXV. törvény

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről

Az Országgyűlés a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelése, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítása és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tétele, továbbá a lakóingatlanok egyidejű, tömeges kényszerértékesítésének és az ingatlanpiacra gyakorolt káros hatásainak megelőzése érdekében a következő törvényt alkotja:

17. § Hatályát veszti

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. § (4) bekezdése,

b) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 83/A. §-a,

c) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16/A. §-a és 91. § (2) bekezdése.

És ez a törvényi állapot a jelzáloggal kapcsolatosan a mai napig fennáll

Utóbbi törvény meghozatala előtt egyébként a devizában nyilvántartott kölcsönökre vonatkozó jogszabályok megváltoztak, a 275/2010. (XII.15.) Korm. rendeletet ás 2009. XIII. tv-t megalkották, és ily módon a korábbi tisztességtelen banki szerződési gyakorlat kordába került.

-----------------------------------

Ilyen törvényi – jogszabályi – háttér mellett, ezekre hivatkozva olyat állítani, hogy

„MINDEN JELZÁLOG ÉS DEVIZA ALAPU HITELSZERZŐDÉS SEMMIS!!!”

értelmetlen és minden alapot nélkülöző állítás.

Mindösszesen 2010. augusztus 14-től 2011. június 30-ig volt olyan törvényi szabályozás, hogy devizában nyilvántartott kölcsön esetén nem volt lehetséges jelzálogjogot alapítani, és ez csak az ebben az időszakban aláírt kölcsönszerződésekre vonatkozik.

De még az ebben az időszakban aláírt kölcsönszerződés esetén sem vált a kölcsönszerződés semmissé, legfeljebb a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezése az alábbiak szerint

Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

A jelzálogjoggal kapcsolatos érvénytelenség miatt a szerződés teljesíthető, melyből következően soha nem volt olyan jogszabályi állapot, hogy a kölcsönszerződés a jelzálogjog alapításának tilalma miatt semmis lett volna.

----------------------------

Csak remélni tudom azt, hogy nem gonosz szándék vezette azt, aki a

„MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!!”

szavakkal kezdődő teljesen alaptalan tájékoztatást adta közre, mert ilyenfajta tájékoztatás zavarkeltés céljából akár a bankok oldaláról is elképzelhető azért, hogy utána a felhergelt népről könnyedén bebizonyítsák azt, hogy

„ugyanolyan alaptalanul hivatkoznak a banki kölcsönszerződések semmiségére, vagy szerződési feltételek érvénytelenségére, mint ahogy ebben a Kiáltványban is össze-vissza beszélnek.”

Szeretném hinni, hogy nem utóbbiról van szó és ezért

 ezúton is felkérek mindenkit, aki nagyon aggódik a nemzet sorsa miatt, hogy alaptalanul megfelelő jogi háttér nélkül ne próbálják megoldani ezt a nemzeti tragédiát.

Ugyanis a most elemzett és ehhez hasonló alaptalan felhívásokkal többet ártanak a nemzetnek, mint használnak.

================

Visszatérve Adynak az idézett mondatára az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja irata 2. oldalának ide másolt mondatai szerint úgy kéri elsőfokú fegyelmi büntetésem helybenhagyását kérve, hogy közben az ügyvédi kartól még soha el nem hangzott dicséretben részesített.

Megköszönöm fegyelmi főmegbízott Úr!

Ellenben azt azért közli, hogy a csomagolásommal baj van. Mással velem kapcsolatosan úgy tűnik, hogy nincs, csak a csomagolással. És ezt már nekem második fegyelmi eljárásban mondják, amiből következik az, hogy tényleg nem tudok csomagolni.

Angyalföldön, ahol felnőttem, nem tanították a csomagolást.

---------------------------

Egyébként pedig az alábbi levélből tudtam meg azt, hogy a Simó-Damm féle csapat egyik levelezője hiteles forrásból tudja azt, hogy az ügyvédi igazolványomat 2012. november 27-én bevonták.

From: …………… [mailto:……………….@gmail.com]
Sent: Wednesday, April 17, 2013 8:04 PM
To: Dr. Lehmann György
Subject: Ügyvédi igazolvány

 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az Index lejárató írása után most itt van az alábbi internetes bejegyzés a Simó Endre féle http://hitelkarosultakert.hu/ portálról.

„Figyelem! Hiteles forrásból tudom, hogy Léhmann György ügyvédi igazolványa ( Ü-114483) 2012.11.27. napjától be van vonva, ezért érvénytelen! GYakorla

Közzétette: Majoros Csaba.”

--------------------------------

Méltó ez a hír az origón és az indexen megjelent velem kapcsolatos cikkek tartalmához.

Javaslom nekik azt, hogy ne álljanak meg félúton.

Állítsák azt is, hogy diplomámat, jogosítványomat a használt piacon jó pénzért vásároltam, illetve gyerekkoromban nem voltam szobatiszta.

És közben olvassák Ady Endre, Muszáj Herkules versét is, hiszen hálám jeléül ezt a verset küldöm nekik.

Az origónak, az indexnek, Majoros Csabának, valamint a többi hozzájuk hasonlónak is.

Siófokon 2013. április 22. napján.

Európai követelményeknek megfelelő per eredményéről

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Európai követelményeknek megfelelő per eredményéről

         Debreceni Törvényszék által 2013. április 9-én kihirdetett, felpereseket általam képviselt, devizában nyilvántartott hitel szerződésének részbeni érvénytelensége megállapítási peres eljárásban hozott, ítéletet mai napon kézbesítették részemre.

A  kisebb perszámú 6 millió 820.000.-Ft. kölcsönnel kapcsolatosan az OTP Jelzálogbank Zrt alperes ellen, míg  nagyobb perszámú 4.070.000.-Ft. kölcsön vonatkozásában az OTP Jelzálogbank és OTP Bank Nyrt alperesek ellen volt folyamatban. Az előbbi ítéletnek első és második oldalán kívül az ítélet indokolásának a kereset érdemi elbírálására vonatkozó teljes terjedelmét, míg a második pernek csupán első oldalát az alábbiakban ide másoltan olvashatják.

Helyesen állapította meg elsőfokú bíróság ítélete 15. oldalán ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatosan a következőket:

„A felpereseket  képviselő ügyvéd munkadíját a bíróság a 32/2003. (VIII.22. IM rendelet 3. §-ának 3. bekezdése alapján határozta meg annak figyelembevételével, hogy az érintett ügyvéd a per tárgyalásain nem jelent meg, a peren kívül végzett tevékenységét pedig a bíróság mérlegeléssel öt óra időtartamban határozta meg, meg utóbbi körében figyelemmel volt arra, hogy a felperesi képviselő beadványai, előkészítő iratai jellemzően olyan sablon jellegű beadványok voltak, melyek a jelen per tárgyához, tényállásához és a perbeli nyilatkozatokhoz viszonyítottan helyenként súlyosan inadekvát tartalmakat közvetítettek.”

Hiszen az alábbi ítéletek szerinti minden peres eljárásban valóban „sablon” beadványokkal dolgozok az ügyek azonos jellegére, ténybeli és jogi azonosságára tekintettel és más módon az elmúlt fél év alatt indított  sok száz ilyen jellegű peres eljárást fizikailag képtelen lennék ellátni.

Valóban nem jelenek meg bíróság előtt egyetlen tárgyaláson sem, hiszen elegendőnek találom az írásbeli beadványok által képviselni ügyfeleim valamennyi peremben.

És ilyen körülmények között hozta meg tehát az alábbiak szerint a Debreceni Törvényszék az alábbi, európai színvonalú ítéletét.

Európai színvonalú azért, mert kizárólag az Európai Bíróság joggyakorlatának, az Európai 93/13. EGK Irányelvvel összhangban álló belső jogszabályoknak és Kúriai Polgári Kollégiumi Véleményeknek alapján állítottam összeg „sablon” perirataimat, és a Debreceni Törvényszék az általam felhozott jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően hozta meg ítéletét.

Természetesen más bírósági eljárásokban ezeknek az ítéleteknek figyelembevétele nem kötelező, és ugyanúgy, mint eddig tették számos esetben, lehet a keresetlevél tartalmával kapcsolatosan a bíróságnak értetlenségüket a legkülönbözőbb módon tett hiánypótlási felhívásokkal, elutasításokkal közölni.

De azért mégis pikáns dolog az, hogy a Debreceni Törvényszék által „sablon” beadványaimat tökéletesen ott megértették, sőt ennek megfelelő ítéletet is hoztak, míg számos más esetben ugyanezzel a „sablon” beadványomnak az értelmezésével más bíróságon nem tudnak megbirkózni.

Lehet, hogy nem bennem van a hiba.

Egyébként arról, hogy a „sablon” pereim jogi alapját, „sablon” perirataim tartalmát miért úgy határozom meg, ahogy teszem, sok minden egyébbel együtt az alábbi nyilvános előadáson számoltam be legutóbb:

http://www.youtube.com/watch?v=Oqarp742ncU

------------------------------

Sajátos módon a mai napon tudatták velem azt is, hogy az alábbi cikk megjelent az „index” internetes hírportálon  „600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?”

Első bekezdésében a cikk a következőket írja:

„Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, két tárgyalás alatt lezárom az ügyet. Olyan helyzetbe kerültem, hogy megvan az okom az örömre. Nincs semmi baj, ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, mi vagyunk az erősebbek” - lelkesítette a bajba jutott devizahiteleseket Léhmann György ügyvéd az utóbbi években számos fórumon, többek közt az Echo televízió műsorában.

Soha jobbkor nem írhatta volna a hírportál ezt a mondatot. Most amikor a Debreceni Törvényszéknek kettő itéletére tekintettel

tényleg bizonyítottan nem látható az a jogszabály, ahol el tudnék bukni, igaz nem két, hanem három tárgyalás alatt tudom lezárni az ügyet

tényleg meg van az okom az örömre,

tényleg nincs semmi baj,

tényleg ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól,

tényleg mi vagyunk az erősebbek.

------------------------------

Még a következő bekezdéssel sincs semmi baj, hiszen idézi a cikk egy korábbi véleményemet:

„A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerződéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetőleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, ők már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

Tökéletes a hivatkozás, legfeljebb a „keszthelyi” helyhez kötésem utal arra, hogy a cikk írója nem sokat ügyelt a pontosságra és hitelességre.

Majd folytatódik a cikk az alábbiak szerinti kezdettel:

A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében a Fővárosi Törvényszékhez. A bíróság az ellentmondásosság mellett értelmezhetetlennek tartotta a keresetet, amely a kölcsönszerződés érvénytelenségét kívánta bizonyítani. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a többszázezer forint perköltséget is. Az ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

És így tovább ezen a szinvonalon.

Tekintettel arra, hogy az Index internetes hírujság előzetesen nem közölte azt, hogy írást szándékozik velem, vagy bármelyik peremmel kapcsolatosan közreadni, nem állt módomban téves közléseit kijavítani.

Természetesen ezt a távolságtartást én is természetesen betartom, semmi kedvem ezek után velük szóba állni, de ha valakinek módjában áll közölni velük az alábbiakat, ugy ezt természetesen nem ellenzem.

1./ A hírben megjelölt ügyben keresetet nem terjesztettem elő, talán két évi pereskedés után reménytelen perbeli helyzetben keresett fel a felperes.

2./ Én soha kölcsönszerződés érvénytelenségét nem szorgalmazom, ennek a kérelemnek mindenkor ellenére vagyok, most is.

3./ A többszázezer forint helyett nyugodtan írhatott volna a hírportál 200.000.-Ft-ot, mert ténylegesen ennyi volt.

4./ A cikk egy kölcsönszerződésről tesz említést a perben, holott kettő volt vitás, és ezt a kettőt a cikk keveri.

5./ A házaspár valóban kért kártérítést a banktól még a korábbi, televízióból jól ismert ügyvéd által képviselve, csak azt nem tudom, hogy ennek hozzám mi köze.

6./ Valóban nem tekinthető egyszerre semmisnek és egyidejüleg hibásan teljesítettnek egy szerződés, de kettő szerződésből az egyik semmisnek, a másik hibásan teljesítettnek igen.

7./ Valóban volt egyébként olyan felperes által személyesen bírósághoz továbbitott beadvány, amit én a mai napig soha nem láttam.

Szerintem ez utóbbi tény legyen annak bizonyítéka, hogy az Index mennyire korekt tájékoztatást kívánt velem kapcsolatosan adni.

---------------------------

Az a bankrendszer, illetve segítőik, amelyik a számukra eredménytelen fegyelmi és büntető eljárásom után Index féle fenti szinvonalon nyujtott karaktergyilkossággal próbálkozik velem szemben, nagy bajban lehet.

És én mindent elkövetek természetesen azért, hogy a jövőben pereim folytán még nagyobb bajba legyenek.

Siófokon 2013. április 16. napján.

Léhmann György