AGYONVERNEK, HA PÉLDÁT KERESEL

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ==========================================================================

AGYONVERNEK, HA PÉLDÁT KERESEL

Soha nem tudtam volna meg fegyelmi büntetésem és ez elleni fellebbezésem nélkül azt, hogy Ady Endre egyik írásában a következőket fogalmazta meg:

„Azt prédikálhatod nyugodtan, hogy társadalmunk csupa fekély, de agyonvernek, ha példát keresel.”

Azt, hogy miként ismertem meg ezt a mondatot az írásom végén írom le, most van ennél fontosabb közlendőm is.

---------------------

         Néhány napja, talán  hete többen felkértek arra, hogy mondjak véleményt arról a nagybetűs felhívásról, mely

úgy kezdődik, hogy

MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!!

MINDEN JELZÁLOG ÉS DEVIZA ALAPÚ HITELSZERZŐDÉS SEMMIS!!!

NEM LEHETETT 2011.06.30.-ig JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT.

TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM !

AKI MÉG BIZONYTALAN, HOGY MIRŐL IS VAN SZÓ, PÁR SORBAN MEGPRÓBÁLOK RÁVILÁGÍTANI.
ELŐSZÖR IS TISZTÁZNI KELL, HOGY AZ A "TERMÉK" AMIT A BANKOK AZ EMBEREK NYAKÁBA SÓZTAK MI IS VALÓJÁBAN!

és úgy fejeződik be, hogy

-AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL.
"A CHF ALAPÚ HITELEK ESETÉBEN MIND A HÁROM KITÉTEL MEGVALÓSULT.A BANKOK RÉSZÉRŐL JOGTALAN VOLT A HASZONSZERZÉS, AZ ÜGYFELEKET TÉVEDÉSBE EJTETTÉK ÉS EZZEL NEKIK IGEN JELENTŐS KÁRT OKOZTAK.
TEHÁT MÁR HIVATALBÓL BÜNTETŐ FELJELENTÉST KELLETT VOLNA TENNI POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÚRNAK!?
KÉRLEK BENNETEKET MENTSÉTEK EL, HOGY MEGLEGYEN ÉS OSSZÁTOK FOLYAMATOSAN, MERT LEHET, HOGY ÉN MÁR NEM SOKÁIG FOGOM TUDNI OSZTANI MERT FOLYAMATOSAN LETÖRLI A RENDSZERGAZDA.

Az alábbiakban ennek felhívásnak jogi hátterét foglalom össze az alábbiak szerint:

--------------------------

A 2000. évi CXXXVII. Törvény „a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról” címmel az 1. § rendelkezése alapján 2001 január 1-től szabályozta a Ptk. 261. § szerinti jelzálogjogot, és ettől kezdve az alábbi rendelkezést kellett a hatálybalépés után megkötött zálogszerződésekre alkalmazni:

Jelzálogjog

261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.

(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.

(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

2010. augusztus 14-től megváltozott a helyzet és az alábbi 2010. évi XC. Törvény „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról”jogszabály az alábbi indokolással

A törvény olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését. A program három pillérre épül: az első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.

Az első pillér részeként a törvény a pénzügyi stabilitás megteremtése, a közpénzügyek kiszámíthatóbbá tétele, a vállalatokat és a háztartásokat fenyegető pénzügyi kockázatok csökkentése, a közterhekből való arányos részesedés növelése, a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében a pénzügyi szektor szereplői közül a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Ugyanakkor emellett a törvény a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség növelésének elősegítése érdekében a vállalkozások számára gyakorlatilag a felére csökkenti a társasági adót, illetve a vidéki emberek számára biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét. (A törvény bevezetőjéből)

megváltoztatta a Ptk. 261. §-t és kiegészítette az alábbi rendelkezéssel:

(4) Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

-------------------------------

Ettől kezdődően, tehát 2010. augusztus 14-től valóban nem lehetett devizában nyilvántartott kölcsönnél jelzálogjogot bejegyezni, és ez az állapot tartott egészen 2011. junius 30. napjáig, ugyanis utóbbi napon hatályba lépett alábbi jogszabály.

Ez a Ptk. 261. § 4. bek-t hatályon kívűl helyezte és így ezt követően ismét korlátozás nélkül lehetett a jelzálogjogot bejegyezni.

2011. évi LXXV. törvény

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről

Az Országgyűlés a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelése, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítása és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tétele, továbbá a lakóingatlanok egyidejű, tömeges kényszerértékesítésének és az ingatlanpiacra gyakorolt káros hatásainak megelőzése érdekében a következő törvényt alkotja:

17. § Hatályát veszti

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. § (4) bekezdése,

b) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 83/A. §-a,

c) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16/A. §-a és 91. § (2) bekezdése.

És ez a törvényi állapot a jelzáloggal kapcsolatosan a mai napig fennáll

Utóbbi törvény meghozatala előtt egyébként a devizában nyilvántartott kölcsönökre vonatkozó jogszabályok megváltoztak, a 275/2010. (XII.15.) Korm. rendeletet ás 2009. XIII. tv-t megalkották, és ily módon a korábbi tisztességtelen banki szerződési gyakorlat kordába került.

-----------------------------------

Ilyen törvényi – jogszabályi – háttér mellett, ezekre hivatkozva olyat állítani, hogy

„MINDEN JELZÁLOG ÉS DEVIZA ALAPU HITELSZERZŐDÉS SEMMIS!!!”

értelmetlen és minden alapot nélkülöző állítás.

Mindösszesen 2010. augusztus 14-től 2011. június 30-ig volt olyan törvényi szabályozás, hogy devizában nyilvántartott kölcsön esetén nem volt lehetséges jelzálogjogot alapítani, és ez csak az ebben az időszakban aláírt kölcsönszerződésekre vonatkozik.

De még az ebben az időszakban aláírt kölcsönszerződés esetén sem vált a kölcsönszerződés semmissé, legfeljebb a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezése az alábbiak szerint

Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

A jelzálogjoggal kapcsolatos érvénytelenség miatt a szerződés teljesíthető, melyből következően soha nem volt olyan jogszabályi állapot, hogy a kölcsönszerződés a jelzálogjog alapításának tilalma miatt semmis lett volna.

----------------------------

Csak remélni tudom azt, hogy nem gonosz szándék vezette azt, aki a

„MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!!”

szavakkal kezdődő teljesen alaptalan tájékoztatást adta közre, mert ilyenfajta tájékoztatás zavarkeltés céljából akár a bankok oldaláról is elképzelhető azért, hogy utána a felhergelt népről könnyedén bebizonyítsák azt, hogy

„ugyanolyan alaptalanul hivatkoznak a banki kölcsönszerződések semmiségére, vagy szerződési feltételek érvénytelenségére, mint ahogy ebben a Kiáltványban is össze-vissza beszélnek.”

Szeretném hinni, hogy nem utóbbiról van szó és ezért

 ezúton is felkérek mindenkit, aki nagyon aggódik a nemzet sorsa miatt, hogy alaptalanul megfelelő jogi háttér nélkül ne próbálják megoldani ezt a nemzeti tragédiát.

Ugyanis a most elemzett és ehhez hasonló alaptalan felhívásokkal többet ártanak a nemzetnek, mint használnak.

================

Visszatérve Adynak az idézett mondatára az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja irata 2. oldalának ide másolt mondatai szerint úgy kéri elsőfokú fegyelmi büntetésem helybenhagyását kérve, hogy közben az ügyvédi kartól még soha el nem hangzott dicséretben részesített.

Megköszönöm fegyelmi főmegbízott Úr!

Ellenben azt azért közli, hogy a csomagolásommal baj van. Mással velem kapcsolatosan úgy tűnik, hogy nincs, csak a csomagolással. És ezt már nekem második fegyelmi eljárásban mondják, amiből következik az, hogy tényleg nem tudok csomagolni.

Angyalföldön, ahol felnőttem, nem tanították a csomagolást.

---------------------------

Egyébként pedig az alábbi levélből tudtam meg azt, hogy a Simó-Damm féle csapat egyik levelezője hiteles forrásból tudja azt, hogy az ügyvédi igazolványomat 2012. november 27-én bevonták.

From: …………… [mailto:……………….@gmail.com]
Sent: Wednesday, April 17, 2013 8:04 PM
To: Dr. Lehmann György
Subject: Ügyvédi igazolvány

 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az Index lejárató írása után most itt van az alábbi internetes bejegyzés a Simó Endre féle http://hitelkarosultakert.hu/ portálról.

„Figyelem! Hiteles forrásból tudom, hogy Léhmann György ügyvédi igazolványa ( Ü-114483) 2012.11.27. napjától be van vonva, ezért érvénytelen! GYakorla

Közzétette: Majoros Csaba.”

--------------------------------

Méltó ez a hír az origón és az indexen megjelent velem kapcsolatos cikkek tartalmához.

Javaslom nekik azt, hogy ne álljanak meg félúton.

Állítsák azt is, hogy diplomámat, jogosítványomat a használt piacon jó pénzért vásároltam, illetve gyerekkoromban nem voltam szobatiszta.

És közben olvassák Ady Endre, Muszáj Herkules versét is, hiszen hálám jeléül ezt a verset küldöm nekik.

Az origónak, az indexnek, Majoros Csabának, valamint a többi hozzájuk hasonlónak is.

Siófokon 2013. április 22. napján.