DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Ettől tartottam
Hónapokkal ezelőtt úgy keresett fel egy
fiatal házaspár kisgyermekükkel megbízást adni, hogy másnap elindulnak
Londontól háromszáz kilométerre egy farmon munkát keresni, megkérdeztem tőlük, hogy tudnak-e angolul és mikor jönnek haza. Válaszuk
az volt, hogy egyetlen szót sem tudnak angolul, de egyetlen kívánságuk az, hogy
soha többé ezt az országot, ahol mindez megtörténhetett velük - ne lássák.
Vagy az elmúlt héten egy feleség elmondta,
hogy néhány hónappal korábban felkereste ötven éves férjét a barátja, hogy itt
van két repülőjegy Amerikába,
csomagolj, holnap indulunk. Itt semmi értelme tovább maradni. És elmentek, soha
többé nem jönnek haza. Egy szót sem tudtak angolul.
És sorolhatnám
órákon keresztül a hasonló történeteket a reményt vesztett, hazát, otthont
hátrahagyott emberekkel folytatott beszélgetésekről, és talán egy kicsit nekik is meg akartam
mutatni azt a tömeges perindításaimmal, hogy tévednek, hiszen ez az ország, a
mi hazánk nem olyan, mint amilyennek ők látják.
Bíztam abban, hogy létezik törvényes és
elfogulatlan igazságszolgáltatás hazánkban, és amit a közhatalom gyakorlóinak
erkölcstelensége miatt az ország elrontott, a bíróság előtt helyre lehet hozni.
Tudtam, éreztem azt, hogy az ország jelenlegi
állapotában egyáltalán nem kizárt az, hogy a több millió embert törvénytelenül
kifosztók rendkívüli befolyása miatt a bíróságok nem tudnak a törvénytelenségek
útjába állni, ezért írtam korábban arról is, hogy akkor legalább kikényszerítem
a bíróságokból azt, hogy olyan ítéletet hozzanak, mely szerint a tehéntej színe
fekete.
De a remény hal meg
utoljára. És az alábbi írásom után, valamint a mellékletben látható érdemi
ítéleti indokolás után be kell látnom azt, hogy a Londontól háromszáz
kilométerre vándorló házaspárnak van feltehetően
igaza. Már nincs ellenvetésem.
Nem az a baj, hogy ilyen ítélet egy
alkalommal megszületett. Istenem, a bírónak is lehet rossz napja.
A baj az, hogy ez az ítéletet hozó bíró az,
akire a Fővárosi Törvényszékhez továbbított
devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatos
több száz peremnek közel a felét szignálják, és ő
az, aki korábbi, de az alábbi perben megjelölt banktól eltérő bankkal szemben még két héttel ezelőtt elfogadható ítéletet hozott.
Aztán most nézzék meg ezt az ítéletet, és
fellebbezésem alapján értékeljék azt.
-----------------------------
Ettől persze még nekem tenni kell a
dolgom, de a hitem odavan.
Már
elhiszem azt, hogy hasonló ítéletek után a peres eljárások csak arra lesznek
jók, egyre több bíró állítja hasonló színvonalon azt, hogy márpedig hazánkban a
tehéntej színe fekete.
És
ha ezt nem akarjuk elhinni, akkor mehetünk világgá. Oda, ahol még a tehéntej
színéről azt állítják,
hogy fehér.
Siófokon 2013. április 1. napján.
Léhmann György
===========================
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!
Fővárosi Törvényszék Gazdasági
Kollégiumának
...G…………./2012/8.
számú K………Z……… és tsa felpereseknek Erste Bank Hungary Zrt alperes elleni
szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása és jár. ir. peres
eljárásban hozott elsőfoku ítélet ellen már igazolt ügyvéd útján
f
e l l e b b e z é s s e l
élünk és az iratoknak
felterjesztése után kérjük elsőfokú ítéletet megváltoztatni akként, hogy T.
Fővárosi Ítélőtábla kereseti kérelmünknek megfelelő ítéletet hozzon.
I
n d o k o l á s :
Peres felek között 2007. május 2.
napján megkötött kölcsönszerződésnek III. 5. pontjában írt alábbi szerződési
feltételének érvénytelenségét kérelmeztük a perben előterjesztett kereseti
kérelmünk szerint:
„A Bank
a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az
egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.
A Bank
a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a
jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az
állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai,
az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve
hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens
működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi
és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé
teszik.
Az
ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású
módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz
tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.
Ezen
túlmenően a kamat változásáról a Bank az adóst a módosítás hatályba lépését
követően Hirdetményben értesíti.”
A perben becsatolt keresetlevél
és előkészítő irat alapján kereseti kérelmünk jogalapját a Ptk. 205/A, 205/B,
209., 209/A., 1996. évi XCII. (Hpt.) 210. §, 18/1999. Korm. rend. 2. bek. d.
pontja alapján jelöltük meg azzal, hogy a jogalkalmazás során eljáró bíróság
vegye figyelembe a 2/2011. (XII. 12.) PK Vélemény, valamint 2/2012. (XII.10.)
PK Vélemény rendelkezéseit.
Továbbá hivatkoztunk a periratok
szerint az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásaiban hozott alábbi
ítéleti rendelkezésekre is.
C-472/10. számú ügy:
Rendelkező rész
A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a
fogyasztók nevében közérdekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való
kötelezés iránti eljárásban döntést hozó nemzeti bíróság feladata, hogy a
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) és
(3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános
feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességtelen jellegét, amelyben az
eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú
módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának
módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát
megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben
foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét
alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános
feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró
nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a
nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját
egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott
esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.
C-427/11. számú ügy:
1) A fogyasztókkal kötött
szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i
93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és
7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely
szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti
bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó
következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó
az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.
Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi
a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti
bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget
biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan
előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.
2) A nemzeti bíróságnak az általa
elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen
tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a
szerződés minden egyéb feltételét.
================
Elsőfokú bíróság az ítélet
meghozatala során az általunk hivatkozott jogszabályi előírásoknak, PK
Véleményeknek, előzetes döntéshozatali eljárásban hozott Európai Bírósági
ítéleteknek az alábbiak szerint nem tett eleget az ítélet indokolásában
ismertetett alábbi – teljes körű – megállapításaira hivatkozással:
1./ „A Ptk. 205/B § 1. bekezdése értelmében az
általános szerződési feltételek szerződés részévé válásához elegendő
megismerésük lehetővé tétele és a másik fél általi kifejezett vagy ráutaló
magatartásával történő elfogadása, mely a perbeli szerződés VIII. 13. pontja
szerint megtörtént, melyre tekintettel az Üzletszabályzat a szerződés rézévé
vált, így a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy aláírásuk hiányában
az nem vált a szerződés részévé.” (ítélet érdemi indokolása első
mondata)
Tévedett az elsőfokú bíróság
ezzel a megállapításával azért, mert megfeledkezett az általa hivatkozott Ptk.
205/B. § 2. bekezdésének a szerződés aláírásakor hatályos alábbi
rendelkezéséről:
(2) Külön
tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési
feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó
rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott
kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha
azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően -
kifejezetten elfogadta.
Megfeledkezett arról, hogy a 2. bekezdésben irt
törvényszöveg szerint nem minden általános szerződési feltétel lesz az 1.
bekezdés szerint a szerződés része, hanem csak azok, melyek a szokásos
szerződési gyakorlattól nem térnek el.
Szerintünk látta jól a 2. bekezdés rendelkezéseit eljáró
bíróság, de azt is látta szerintünk, hogy mivel mindent lehet mondani arról a
szerződési feltételről, hogy az alperesi bank az általa meghatározott
szerződési feltételek alapján tetszése szerint változtathatja felperesi adós
terheit növelve a kamatokat és kezelési költséget, csak azt nem, hogy szokásos
szerződési gyakorlat a mindennapos életben – ezért inkább hallgatott a Ptk.
205/B. § 2. bekezdésben foglaltakról.
------------------------
Egyébként pedig arról is megfeledkezett a bírósági ítélet
indokolásának idézett mondata, hogy elsősorban nem a Ptk. 205/B § most
részletezett 2. bekezdése miatt vitattam azt, hogy a felperesek által alá nem
írt alperes Üzletszabályzat nem válhatott a kölcsönszerződés részévé,
hanem ezzel kapcsolatosan a bíróság felé megküldött előkészítő iratban a
következőket ismertettük:
„Ellenben
az idézett törvényhely „kifejezésével” fogalommal nem foglalkozott a
Kúria, azzal, hogy az esetben, amennyiben jogszabály szerződés megkötésére
meghatározott alakiságot rendel, de az alakiság megsértésével kötnek
szerződést, akkor az eredmény ugyanaz. Létre nem jött szerződésről beszélünk ez
esetben is az alábbiak folytán:
„217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot
szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály
másként nem rendelkezik - semmis.”
Nem vette
vizsgálat tárgyává a Kúria azt körülményt, hogy a Hpt. – 1996. évi CXII. tv.
– 210. § 1. bek-e az alábbiak szerint rendelkezik:
210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített
elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet.
Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles
az ügyfélnek átadni.
Pontosan úgy teszi kötelezővé
az írásbeli alakot, mint ahogy az adásvételi szerződéseknél az alábbi
rendelkezés:
„Ptk. 365. § (3) Ingatlan
adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”
Illetve az
utóbbi jogszabályhoz kapcsolódóan a XXV. PED az alábbiak szerint
rendelkezik:
„III. Az ingatlan tulajdonjogának
átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak akkor tekinthető, ha
szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta.
Indokolás:
III. a) A Ptké. fentebb is említett
38. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az okiratot több példányban
állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másiknak
szánt példányt írja alá. E rendelkezés nem hagy kétséget aziránt, hogy az ilyen
eset kivétel az alól a - kifejezetten ki nem mondott - általános szabály alól,
hogy a szerződést tartalmazó okiratot mindkét félnek alá kell írnia ahhoz, hogy
a szerződés írásba foglaltnak legyen tekinthető. A szerződés aláírása
tehát az érvényesség alaki kelléke.
Semmi
törvényes alapja nincs annak, hogy a Hpt. alapján megkövetelt írásbeliség
megengedőbb legyen annál, mint amit a Ptk. megkövetel. Azaz a kölcsönszerződés
érvényességéhez – helyesen létrejöttéhez – éppenugy szükséges a felek aláírása
a kötelező írásbeliség folytán, mint az ingatlannak adásvételi szerződéséhez.
Sarkosan
fogalmazott és határozott az alábbi döntvény az aláírás hiánya miatti
írásbeliségi problémával kapcsolatosan:
BH2009. 118:
Nem jön létre az ingatlan-adásvételi szerződés, ha a társaság nevében az
együttes cégjegyzésre jogosultak közül csak az egyik szervezeti képviselője
írja alá a szerződést és a másik képviselőnek a szerződés megkötéséről nem volt
tudomása [1959. évi IV. törvény 205. §, 221. §, 365. §; 1997. évi CXLV. törvény
18. §].
Az adott tényállás mellett a Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy a
perbeli előszerződés csak írásban volt megköthető, figyelemmel a Ptk.
365. § (3) bekezdésében, illetve a Ptk. 208. § (1) bekezdésében írtakra. A
Legfelsőbb Bíróság, figyelemmel a perben hivatkozott Gfv. VI. 31.317/1996/8.
számú határozatra utal arra is, hogy együttes cégjegyzési jog esetén csak egy
cégjegyzésre jogosult (vagy kifelé annak minősülő személy) aláírásával
szerződés nem jön létre. Az együttes cégjegyzési jog ugyanis azt
jelenti, hogy az adott társaság nevében csak két, vagy - a társasági szerződés
rendelkezései szerint - több cégjegyzésre jogosult együttes aláírásával jöhet
létre érvényesen a szerződés. Az adott ügyben a tanúvallomásokból az
állapítható meg, hogy a felperesnek az előszerződés megkötésekor a
cégjegyzékben szereplő három ügyvezetője közül a II. r. beavatkozón kívüli
másik két ügyvezetőnek az alperesekkel kötendő ügyletről nem volt tudomása, az
előszerződés megkötésére irányuló akaratuk hiányzott. A szerződés - az
előszerződés is - a Ptk. 205. § (1) bekezdése értelmében „a felek akaratának
kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.” Az adott tényállás mellett
nem állapítható meg a felperes, annak együttes képviseletére, cégjegyzésére
jogosultak részéről az ügyleti akarat. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes
keresetének megfelelően megállapította, hogy a per tárgyát adó szerződés nem
jött létre.
Ezért is
állítom azt, hogy az adósok által alá nem írt banki Üzletszabályzat esetében
szóba sem kerülhet az, hogy ez az Üzletszabályzatnak nevezett okmány a
Kölcsönszerződés része lehessen, illetve ebből a Kölcsönszerződéssel
kapcsolatos jogok, vagy kötelezettségek keletkezzenek.
Egyébként
pedig mindig így rendelkezett a magyar jogtudomány, így például az 1933. évben
kiadott Magyar Magánjog Vázlata első része 139. oldalon a következők szerint
fogalmaz:
„Ahol a törvény az ügylet érvényességéhez okiratot kíván, ott elegendő, ha
az okmányt a kötelezett fél
írja alá.”
----------------------
Összefoglalva tehát a
periratban azt vitattam, hogy amennyiben a Hpt. 210. § 1. bekezdése szerint az
alperesi bank kölcsönszerződést csak írásban köthet, míg az írásbeliséghez
szükséges a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a fél aláírása is, ennek
hiányában nem létező, létre nem jött szerződést tartalmaz csak az okmány, akkor
miként lehetséges bármilyen körülmények között ismertetett, és felperesek által
akár látott, akár nem látott Üzletszabályzatról felvetni azt, hogy az a
kölcsönszerződés része.
Azaz a kérdés az, hogy miként
lehetséges az, hogy ha a Hpt. 210. 1. bekezdés helyes értelmezése szerint a
felek által aláírtan lehet csak kölcsönszerződést az alperesi banknak a
felperessel megkötni, akkor ennek a szerződés részének mondott banki
Üzletszabályzatra miért nem vonatkozik az a törvényi rendelkezés, ami a
szerződés másik részére vonatkozik.
Mert ugye a
bíróság és az alperesi bank szerint a szerződés két részből áll.
Kölcsönszerződésből és Üzletszabályzatból, vagy Általános Szerződési
Feltételnek nevezett több szerződéshez készített banki iratból.
Természetes válasz az, hogy
sehogy. Ezt az alakisági problémát a bank nyilvánvalóan azért nézte el, mert
sem a közjegyzők, sem a PSZÁF, sem egyetlen olyan szervezet nem vetette fel,
akiknek ez kötelessége lett volna. Így alakulhatott ki az alperesi banknak is
az az érzése, hogy ő nem szerződő fél, hanem állam az államban.
Ilyen körülmények között pedig
számomra egyáltalán nem meglepő az, hogy az elsőfokú ítélet indokolása egy
szóval sem említi a most részletezett alakisági problémát.
2./ „A felperesek egyoldalú szerződésmódosítás
esetére biztosított felmondási jog hiányára történő hivatkozásával kapcsolatban
a bíróság rámutat, hogy a szerződés létrejöttekor hatályos Üzletszabályzat 2.4.
pontja alapján a felpereseket megillette a felmondási jog. E körben utal
arra is a bíróság, hogy a felmondási jog esetleges hiányával kapcsolatos érvénytelenségi
okot a jogalkotó kiküszöbölte azzal, hogy a 2009. évi XIII. törvény 8. § 3.
bekezdésével beiktatta a felmondás jogát biztosító – a 2009. évi XIII. törvény
20. § 6. bekezdése alapján a perbeli kölcsönszerződésre is alkalmazandó – Hpt.
210. § (5) bekezdését. A felmondás jogát tehát 2009. augusztus 1. napjától
jogszabály biztosítja, ezét a felperesek felmondási jog hiányára történő
hivatkozása – figyelemmel a Ptk. 205. § 2. bekezdésére is – alaptalan.” (érdemi
indokolás következő része)
Ezekkel a mondatokkal folytatta
indokolását az elsőfokú bíróság tehát úgy, hogy az első mondatban megállapítja
azt, hogy az előzőekben részletezett Üzletszabályzat rendelkezése szerint
alaptalanul hivatkoztam arra, hogy az adósokat megillető felmondási jog
hiányzik a szerződésből, majd a második mondatban már arról az eshetőségről ír
az indokolás, hogy ha a felmondási jognak mégis hiánya lenne a bíróság által
megjelölt helyen.
Szerintem el
kellett volna dönteni a bíróságnak az általa megjelölt 2.4. pontban írtak
pontos idézése mellett azt, hogy szerinte van hiánya, vagy nincs.
Szerintem el is döntötte a
bíróság azt, hogy súlyos hiánya van az általa megjelölt helyen olvasható
szövegnek a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény alábbi rendelkezésére
tekintettel:
6.
f) Az egyoldalú szerződésmódosítás esetére – mivel az a
fogyasztó kötelezettségeire kihat – biztosítani szükséges a
felmondás jogát. Ezt előírhatja maga a jogszabály is, ennek hiányában az
általános szerződési feltételek között indokolt rendezni: a módosítást
hogyan kell a fogyasztó tudomására hozni, és mennyi idő áll a fogyasztó
rendelkezésére ahhoz, hogy felmondási jogával éljen. E szerződési rendelkezések
tisztességessége is vizsgálat tárgyát képezheti. Önmagában a felmondás
jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást
tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények –
az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós
költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális
alternatívát a szerződésmódosítással szemben.
Szerintem látta jól az eljáró
bíróság az említett 2.4. pont fogalmazásából azt, hogy alperesi bank mindent
elkövetett azért, hogy még véletlenül sem fogalmazzon meg törvényes jogot
tisztességesen, hanem valamiféle teljesíthetetlen és ily módon lehetetlen 8
vagy 15 napos, vagy azonnali határidővel követelőzőt a teljes fennálló
tartozással kapcsolatosan az adósi felmondás feltételeként.
Nem maradt más hátra ezek után a
bíróságnak, mint belekeveredni a 2007. május 2-án megkötött szerződéssel
kapcsolatosan a 2009. augusztus 1. napjától hatályos 2009. évi XIII.
törvény rendelkezéseibe csak azért, hogy valahogy az általa elhallgatott,
Üzletszabályzatban tisztességtelenül biztosított felmondási jog problémáját
valahogy megoldja.
Bár ne tette volna ezt a bíróság.
Mert hiszen a bíróság tudja legjobban azt, hogy a 2010. december 31-ig
hatályban lévő alábbi jogszabály szerint
1987. évi XI.
törvény a jogalkotásról
12. § (1)
A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály
egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet
állapítani.
(2)
A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,
és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A
jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő
maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A
jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni.
Az elsőfokú bíróság indokolása
törvénysértésének nyilvánvalósága felveti a kérdést, hogy erre mi szükség volt.
Mi szükség volt a bíróság által tudott ennek a jogszabálynak szándékos
megsértésére csak azért, hogy ne kelljen a felperesi keresettel kapcsolatosan
az alperes számára kedvezőtlen megállapítást tenni.
Hiszen a 2009. évi XIII. törvény
hatálybalépésekor hatályban volt most idézett törvényhely
(2)
A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,
és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
miatt az elsőfokú bíróság
tényszerűen tudta azt, hogy semmi köze nem lehet az általa hivatkozott 2009 évi
törvényi rendelkezéseknek a 2007-ben megkötött kölcsönszerződéshez, de a
bíróság a fentiekben már részletezett sejtelmes utalások után mégis hivatkozott
rá.
--------------------------
3./ „A bíróság megállapította azt is, hogy sem a
keresettel támadott szerződéses kikötés, sem egyéb szerződéses kikötés nem
zárja ki a felperesek javára történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét,
melyre tekintettel a felperesek 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott
szimmetria elvének hiányára történő hivatkozása alaptalan. Nem támasztja alá a
szimmetria elvének hiányát a felperesek által előadott azon tény is, hogy az
alperes 2010. májusában 7,39 %-ról 6,59 %-ra csökkentette az ügylet kamat
mértékét.
A fent kifejtettekre
tekintettel a bíróság megállapította, hogy a felperesek perbeli szerződés
III.4. pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme
alaptalan.” (érdemi indokolás következő része)
Indokoltnak látom visszaidézni a
kereseti kérelem szerint érvényteleníteni kért szerződési feltételt:
„A Bank
a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az
egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.
A Bank
a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a
jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az
állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai,
az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve
hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens
működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi
és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé
teszik.
Az
ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású
módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz
tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.
Ezen
túlmenően a kamat változásáról a Bank az adóst a módosítás hatályba lépését
követően Hirdetményben értesíti.”
A bank által diktált ez a
szerződési feltétel tehát négy bekezdésből áll.
Az első bekezdés szerint
meghatározza azt, hogy a bank mikor jogosult egyoldalúan változtatni,
A második és harmadik bekezdésben
az adósra kedvezőtlen változtatással kapcsolatos tesz ismertetést,
A negyedik bekezdésben az adósra
kedvezőtlen változtatások értesítésével kapcsolatosan ismertet.
A 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény
pedig a „szimmetria” elvét a következőképpen határozza meg:
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára
bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön
(szimmetria elve).
Egy szó nem sok, de annyit sem
írt a bank a szerződési feltételben a fogyasztó javára. Ez jól látható.
Ezek után csak azt nem lehet
tudni, hogy mi késztette az elsőfokú bíróságot arra, hogy hamis tényt állítson
ugyanezen szerződési feltételre tekintettel arra az állítására, hogy
„a
felperesek 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott szimmetria elvének
hiányára történő hivatkozása alaptalan”
És mi késztette arra bíróságot,
hogy egyetlen szót se szóljon az ítélet indokolásában arról a kötelezettségéről
amit a már idézett Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban minden
hazai bíróság számára kötelezően a következők szerint határozott meg:
„nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy
a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját
egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott
esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”
Mi késztette arra a bírót, hogy
az egyoldalú szerződésmódosításnak alábbi szerződési feltételeit ne vizsgálja:
jogszabályváltozás,
a bankközi hitelkamatok,
a jegybanki alapkamat,
az állampapírok, illetve a
pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai,
az infláció mértékének,
a fogyasztási árindex,
a Bank forrás- illetve
hitelszámla vezetési költségeinek változása,
a hitelintézetek prudens
működésére vonatkozó törvényi szabályok,
likviditási,
jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési,
jogszabályi vagy
egyéb előírások
Abból a szempontból, hogy ezt a
vizsgálatot az Európai Bírósági ítélet az elsőfokú bíróság számára is előírta.
Azaz abból a szempontból,
hogy ezek feltételek összességükben és egyenként egyértelműen és érthetően
fogalmazták-e meg az adósok számára ellenőrizhető módon azt, hogy a kapcsolódó
díjak változtatásának a szerződés megkötését követően mík az okai.
Egy szó nem sok, annyit nem ír
erről az elsőfokú ítélet.
Siófokon 2013. április 1. napján.
Tisztelettel:
képv.:
K. Z. és tsa felperesek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?