Forintosítása a devizában nyilvántartott szerződésnek

Dr. Léhmann György

19:54 (21 órája)

A forintosításról úgy, ahogy a bankok, és úgy ahogy én gondolkozom

 A nagy humbug részeként mostanában a devizában nyilvántartott forinthitelnek forintosítás lehetőségéről adnak beszámolást a bankok, így többek között a következő címen http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/05/03/keves-devizahitelest-ment-meg-a-forintositas/  az alábbiak is olvashatók:

A forintra váltási lehetőségről a bankok azoknak küldtek értesítést (április 15-ig) , akiknek még nem mondták fel a devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelmük volt, ami azóta is folyamatosan fennállt. Az is feltétel, hogy az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 20 millió forintnál és a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog. Május 15-ig nyilatkozhatnak a banknak a fizetésképtelenségükről, akik forintosítani szeretnék a devizaalapú hitelüket.

Az MNB adatai szerint tavaly szeptemberben több mint 238 ezer devizalapú lakáshitelesnek volt legalább 90 napos fizetési elmaradása, decemberre pedig már 266 ezren voltak. Valószínű, hogy közülük a nagy többség 78 ezer forint feletti összeggel tartozik, de erre nem találtunk külön adatot. És arra sem, hogy vajon közülük hánynak áll fenn ma is a tartozása, s hánynak ért 20 milliónál kevesebbet az ingatlana folyósításkor.

Az MNB pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében azt írja, hogy a nem teljesítő deviza-jelzáloghitelek közül a forintra váltható hitelek aránya 20 százalék lehet. Feltételezésük szerint a forintosított hitelek mintegy felénél lehet arra számítani, hogy az adósok fizetni tudják a törlesztőrészleteket.

Természetesen a nagy ötletben részt vevő MNB sem veszi észre azt, hogy érvénytelen szerződést módosítani nem lehet, és ennek feltehetőleg két oka lehet. Vagy az MNB-ben egy valamirevaló jogász sincs, vagy van, de mindenáron Uganda jogbiztonsága szintje alá kívánják hazánk jogbiztonságát vinni. Mit számít nekik jogszabály, vagy jogelv, ahogy mondani szokták, járják a bolondját.

Ellenben a Jobbik Magyarországért Párt felkért arra, hogy a forintosításnak törvényes lehetőségei felől gondolkozzak el, és ha van ilyen lehetőség, akkor velük ismertessem.

Nekem nagy megtiszteltetés ez a felkérés, és az alábbiak szerint ismertetem azt a keresetlevelet, amit az eddigi pereim tapasztalatai alapján és a törvényi rendelkezések messzemenő betartása mellett javaslok megindítani.

Természetesen nehezebb, költségesebb, hosszadalmasabb ez a bírósági eljárás, mint amit kész vagyok minden további nélkül ingyenesen elvállalni, de jogász szemmel ez is hiba nélküli. Csupán a hatalmi befolyásában bízhat a bank a bíróság előtti ebben a perben is.

Egyenlőre csak az ERSTE Bankkal kapcsolatosan javaslom ezt azért, mert ott brutális tisztességtelenség van az egyoldalú szerződésmódosításnál, de némi alaposabb vizsgálat után szerintem 8-10 banknál hasonlóan durva elvi probléma miatt azonos biztonsággal indítható a per.

Szeretnék mindenkit figyelmeztetni a határidőkre, hiszen a szavatossági  jogok érvényesítésével kapcsolatosan ezek kegyetlenek tudnak lenni.

Siófokon 2013. május 6. napján.

Léhmann György

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Az ide mellékelt kölcsönszerződés szerint peres felek 2008. augusztus 15-én kötöttek közjegyzői okiratba is foglalva 288 hónap futamidővel „magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára CHF elszámolással” „KÖLCSÖNSZERZŐDÉS” –t tízennégy millió 900.000.-forint, 121.087CHF-ben meghatározott  kölcsönre vonatkozóan.

A szerződés megkötését követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás nélkül folyamatosan emelte a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz álláspontunk szerint törvényes joga nem volt.

A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb 4,99 % mértékben lett megállapítva.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan az augusztus 15-i szerződés III.5. pontja a következőképpen rendelkezik:

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

A Bank a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.

Az ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.

-------------------------

A Ptk. 205/A, 205/B, 209., 209/A., 1996. évi XCII. (Hpt.) 210. §, 18/1999. Korm. rend. 2. bek. d. pontja alapján jelölöm meg a szerződési feltétel semmiségével kapcsolatos jogalapot azzal, hogy a jogalkalmazás során eljáró bíróság vegye figyelembe a 2/2011. (XII. 12.) PK Vélemény, valamint 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény rendelkezéseit.

Utóbbi Véleménynek alábbi rendelkezését

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

g) A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nem csak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő körülmények megváltozása esetén annak a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.

figyelembe véve álláspontom szerint sokat vitatkozni nem lehet azon, hogy az idézett szerződési feltételnek szóhasználatából következően egyértelműen tisztességtelen a szerződési feltétel annak ellenére, hogy a Debreceni Törvényszéknek közelmúltban hozott egyik ítéletének indokolása a tisztességtelenség okát pontosabban, részletesebben fejti ki:

Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.

Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.

Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók.

Eszerint: „A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.”

A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor. A keresettel érintett szerződéses rendelkezés ezért az abban megjelölt körülmények változása esetére egyfelől lehetőséget biztosít az alperes számára a felperesekre hátrányos szerződésmódosításra, másfelől azonban nem biztosítja, hogy az adott körülményekben bekövetkező ellentétes irányú változások esetére a felperesekre hátrányos szerződésmódosításokra sor kerüljön. Az adott szerződéses rendelkezés folytán így az alperes kizárólag jogot szerez, ám kötelezettséget nem, a felperesi ügyfelek pedig kizárólag kötelezettséget szereznek, jogot nem.

Az adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés tisztességtelenségét megalapozza.

--------------------------------

Fentiek szerint bizonyított semmiségére tekintettel a szerződési feltételnek állítjuk azt, hogy mivel a szerződést az alperesi bank készítette elő és szerkesztette, hibásan teljesítette a kölcsön nyújtásával kapcsolatos azt a szolgáltatását, amit az 1996. évi CXII. tv. alábbi rendelkezése az alábbiak szerint említ:

2. számu melléklet I. fejezet: 10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.

Ez a hibás teljesítés a banknak szerződéskészítési szolgáltatási tevékenységével a kölcsönszerződés tekintetében azzal valósult meg, hogy a kölcsön nyújtását követően történt törvénytelen szerződésmódosítási jogával élve részemre a többletfizetésekkel jelentős kárt okozott, illetve a szerződés tartalmából kiindulva immár fogalmam sincs arról, hogy ténylegesen most figyelembe véve a túlfizetéseimet, mennyit kellene még a banknak fizetnem.

305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

Csupán megemlítem azt, hogy a szerződés 6. pontja szerint a szerződés megkötésekor a bank „folyósítási jutalék” címén 150 CHF-et elszedett tőlem a felszámított kezelési költségen túl, azaz a szerződésszerkesztés díját a törlesztő részleteken túl is bőven megfizettem.

-------------------------

Erről a hibáról napokkal ezelőtt szereztem tudomást, ezért az alábbi törvényhely szerinti kifogást az alperesi bank felé haladéktalanul megteszem:

307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.

(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

==================

Tekintettel arra, hogy fentiek miatt szavatossági igényeimet kívánom érvényesíteni ebben a perben, ezzel az igényérvényesítéssel felmerülő határidőket kell mindenekelőtt tisztáznom. Abból indulok ki az alábbi jogszabályhely alapján,  

308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis.

A Ptk. 308. § szerinti „teljesítés” csak akkor fejeződik be álláspontom szerint az alábbiak miatt,

10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.

amikor a bank részéről a behajtással kapcsolatos intézkedések is már befejeződtek, azaz a banki pénzügyi szolgáltatási tevékenység véget ért. Ezért álláspontom szerint az elévülés nem következett be annak ellenére, hogy a banknak szerződéskötésével kapcsolatos kötelezettségeihez képest már a határidő letelt.

Ugyanis a bank nem szerződéskészítési kötelezettséget végzett, hanem pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében többek között készítette a szerződést.

Erre a témára nézve érdekes problémát vett fel az alábbi törvényhely:

308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

Érdekes azért, mert ebből a perbeli esettel kapcsolatosan akár arra az elgondolásra is juthatnánk, hogy ha a törvénytelen szerződési feltétel elkülöníthető a hiba – törlesztő részlet törvénytelen emelése – szempontjából, akkor esetleg mégis szóba jöhet az elévülés.

Természetesen tévesen. Azért tévesen, mert a hiba nemcsak a banknak szerződési feltételével kapcsolatosan valósult meg, hanem minden olyan esetben, amikor a törlesztő részletet szintén hibásan közli velem. Ez utóbbi hibás teljesítése a banknak márpedig nem különíthető el a bank szerződéskészítési tevékenységével kapcsolatos hibájától, ezért elévülés, vagy más jellegű határidő mulasztás jelen ügyben szóba sem kerülhet.

==================

Következik a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságának vizsgálata, mellyel kapcsolatosan a törvény az alábbiakat rögzíti:

Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Az egyetlen ez ügyben szóba jöhető igényre, az elállásra pedig a következőt rendeli:

320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés és a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes, így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.

Az elálláshoz fűződő joghatások a jognyilatkozat közlésével beállnak, ezért a nyilatkozat - a másik fél hozzájárulása nélkül - általában vissza sem vonható.

------------------------

Ennek a jogszabályhelynek alapján jutottam el az általam kitűzött cél lényegéhez.

Célom jelen perrel az, hogy az alperesi banknak szerződésszerkesztési szolgáltatási tevékenysége során bekövetkezett hibás teljesítése okán a törlesztő részleteknek törvénytelen és folyamatos emelése folytán okozott indokolatlan többletköltségeim miatt a 14 millió 900.000.-Ft. kölcsönre vonatkozó 2008. augusztus 15-én megkötött kölcsönszerződésnek egyoldalú elállásom miatti megszűnése folytán kötelezze 14 millió 900.000.-Ft. és ennek késedelmi kamat megfizetésére, valamint alperest kötelezze a szerződés megkötésétől számítottan felperes által felperes részére részletekben kifizetett 9 millió 500.000.-Ft. valamint ennek esedékességtől számított késedelmi kamata megfizetésére.

A szerződéstől alperesi bankhoz 2013. május 2-án megküldött egyoldalú nyilatkozattal elálltam.

Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján

k e r e s e t t e l

élek és kérem T. Fővárosi Törvényszéket arra, hogy

állapítsa meg azt, hogy az alperessel 2008. augusztus 15-én megkötött „magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára CHF elszámolással” elnevezésű kölcsönszerződés elállás jogcímén 2013. május 2-án megszűnt,

kötelezze felperest arra, hogy 60 napos határidővel fizessen meg alperes részére 14 millió 900.000.-Ft-ot és ennek 2008. augusztus 15-től esedékes késedelmi kamatát,

kötelezze alperest arra, hogy 60 napos határidővel fizessen meg felperes részére 9 millió ötszázezer forintot, és ennek esedékességétől számított  késedelmi kamatát,

kötelezze alperest perköltség viselésére.

--------------------------------

Pertárgy értéke: 14 millió 900.000.-Ft.

Bíróság illetékessége a Pp. 31. § 1. bek-én nyugszik.

A perben kérelmezem elsősorban költségmentesség, másodlagosan illetékfeljegyzési jog megadását.

Közvetítői eljárás e peres eljárást nem előzte meg.

Siófokon 2013. május 6. napján.

képv.:

                                                                       Tisztelettel:

                                                                                                         K***** István felperes