Nyílt levél Dr. Handó Tünde részére (Országos Bírósági Hivatal Elnöke)

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

„Nem érünk rá várakozni szaporán, ma jókor van, holnap késő lesz talán.

Ha bennünket még mostan is megvettek, az Úristen kegyelmezzen Tinektek”

(Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak)

Országos Bírósági Hivatal Elnöke

Dr. Handó Tünde részére

Tisztelt Elnök Asszony!

            Kormányfőnek egyetlen bírósági ítélet miatti „botrányos” szót használó véleménynyilvánítása után kiadott Kúriai Elnöki Közlemény az alábbi szavakkal zárul:

„A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják"

Igaz lenne a Kúriai Elnök Úrnak ez a megállapítása akkor, ha a bíróságok munkáját elsősorban minősítő tevékenységük, az ítélethozataluk, mindenkor a törvényes előírásoknak megfelelően és lelkiismeretük szerint történne. Úgy ahogy az Elnök Úr Közleményében a következők szerint írta:

„Az elnök szerdán délben adott ki ezzel kapcsolatban közleményt, amelyben hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”

A devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések peres eljárásaival kapcsolatosan határozott véleményem az, hogy hazánkban a bírák nem függetlenek, és nem csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben utasíthatók.

Követve az Elnöki Közlemény utolsó szavait, ezt a véleménynyilvánításomat tárgyilagosan, szakszerűen és a tények pontos ismeretén alapulva az alábbiak szerint bizonyítom.

-----------------------------

Megközelítőleg 700 peres eljárást többségében ez évben indítottam azt követően, hogy a Kúria Munkacsoportja 2012. december 10-én megalkotta az egyébként kifogástalan szakmai tartalommal bíró 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt. Természetesen a sablon keresetleveleimbe ugyanúgy hivatkoztam a megfelelő jogszabályokra – Ptk. 209. 209/A §-okra – illetve az említett PK Véleményre, változtatásra azért nem volt szükség, mert a keresetlevelem tartalmi fogyatékossága miatt egyetlen végzést sem hozott egyetlen bíróság sem idézés kibocsátása nélküli elutasítással. 2013. június közepéig.

Június közepe óta ellenben a Fővárosi Törvényszék ugyanezt a keresetlevelet – mellékletben olvasható – minden esetben hiánypótlási felhívást mellőzve idézés kibocsátása nélkül utasítja el többségében az alábbi sablonszöveggel:

Ebből az indokolásból következően tehát 2013. június közepe óta a Fővárosi Törvényszék minden bírája illetve bírósági titkára azért utasítja el a keresetlevelet hiánypótlási felhívás és idézés kibocsátása nélkül, mert  4 oldalas keresetlevelemből hiányzik a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése, illetve nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok  alapján tartja a felperes tisztességtelennek, konkrétan mennyiben és milyen szempontok szerint.

Egyéb kifogásuk a végzéseknek a keresetlevéllel kapcsolatosan nincs.

Engedje meg, hogy idézzem az ide vonatkozó törvényi rendelkezéseket:

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;

b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

124. § (2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Jól látható az idézetből az, hogy a törvény sehol nem írja elő a tények „konkrét” leírásának kötelezettségét a keresetlevélben, ezért a konkrét tények hiányára hivatkozva idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet konkrétan törvénysértő. Ellenben hiánypótlási felhívás elképzelhető az elutasításra hivatkozással akkor, ha az eljáró bíró nem tartja elég részletesnek a tényleírást.

Ennél nagyobb baj, és kifejezetten hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanújára utaló probléma az a végzéssel, hogy hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás lehetőségét csak akkor biztosítja a bíróság számára a ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat törvényszöveg szerint a törvény 121. § 1. bek-ben felsoroltak közül valamelyik konkrét szóhasználat szerinti törvényi feltétel hiányzik.

Ugyanis azzal, hogy az elutasító végzések „konkrét” tényeket hiányolnak, elismerik azt, hogy a keresetlevélhez szükséges nem konkrét tények a keresetlevélben benne vannak, azaz elismerik egyéb kifogás híján azt, hogy a Pp. 121. § 1. bek. szerinti szószerinti feltételekben nincs hiány.

Ebből következően 2013. június közepéig minden Fővárosi Törvényszéken intézkedő bíró és bírósági titkár helyesen látta azt, hogy a törvény betartása esetén, hiánypótlási felhívás nélkül nem utasíthatja el a keresetlevelet, míg 2013. június közepétől minden hiánypótlási felhívás nélküli elutasító végzést hozó bíró és bírósági titkár tisztában van azzal, hogy a törvény nem teszi lehetővé a hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás, és ezzel törvényt sért, de szándékosan törvényt sértve hozta meg az adósok számára indokolatlanul jelentős hátrányt okozó intézkedését.

A bűncselekmény alapos gyanújával kapcsolatos törvényi tényállásból

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Indokolás: A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tűnő eljárás képében történő gyakorlása.

kiemelve a harmadik elkövetési magatartási formát, mintha a törvényalkotó éppen a most hiánypótlási felhívás nélkül intézkedő bírókra és bírósági titkárokra gondolt volna akkor, amikor a „hivatali helyzetével egyébként visszaél” elkövetési magatartást megfogalmazta. Hiszen bírói hivatali minőségükhöz kapcsolódó elutasítási lehetőségüket a felesleges, szabályellenes és alakilag törvényesnek tűnő eljárásukban társadalmi rendeltetéssel ellentétesen gyakorolják.

Ugyanazok a bírók és bírósági titkárok tehát hol ismerik a törvényt, hol nem ismerik ugyanazt.

Szerintem ezt hazánkban a körülmények ismeretében senki nem hiszi el. Hanem abban a meggyőződésben van mindenki, hogy törvénytelen eljárásukkal a bírók kifejezetten előnyt kívánnak a perben alperesként megjelölt bankok részére nyújtani és a felperesi adósoknak kárt akarnak okozni.

Azért nem hiszi el, mert az alábbi példából kiindulva mindenki jól tudja azt, hogy a Fővárosi Törvényszéken  hozott bármiféle egyszerűnek mondható végzés jogorvoslati határideje általában nyolc hónap. Tehát akkor, ha a fentiek szerint június közepe óta általános bírósági törvénytelen intézkedés miatt fellebbezést jelentek be, akkor legalább 8 hónappal, de inkább 10 hónappal késlelteti a Fővárosi Törvényszéki bíró vagy bírósági titkár szándékosan törvénytelen módon az eljárást, és ez később a banknak mindenképpen hasznos.

Vagy anyagilag teljes egészében kikészíti ez idő alatt az adóst, vagy egy erre alkalmas közjegyző és végrehajtó segítségével még a házából is ki lehet kergetni az adóst.

-------------------------

Ezzel kapcsolatos példaként megemlítem azt, hogy a Fővárosi Törvényszék bíráinak másik szokásos megnyilvánulása az időhúzásra, illetve keresetlevél elutasításra az ügyvédi meghatalmazással kapcsolatos.

Sablon meghatalmazásom a mellékletben látható, majd miután már az elmúlt évben sem értettem egyet azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéken sokadik alkalommal idézés kibocsátására sor került a meghatalmazásom állítólagos hiányosságai folytán, egyik ügyben fellebbezéssel éltem a 2012. november 26-án kelt ilyen tartalmú végzés megváltoztatása iránt.

Fellebbezésem kedvező elbírálására a következő oldalon látható, Fővárosi Törvényszékhez 2013. Julius 8-án visszaérkezett Fővárosi Ítélőtáblai végzéssel került sor, melyben megállapították jogerősen azt, hogy

„A perbeli esetben a keresetlevélhez csatolt meghatalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az valamennyi a felperesek által kötött devizalapu kölcsönszerződés szerződési feltételeinek semmissége iránti peres eljárásban való képviseletre feljogosít.”

„Egyebekben – figyelemmel a felperesek és dr. Léhmann György ügyvéd aláírására – a meghatalmazás az alaki kötöttségekre vonatkozó kifejezett törvényi előírásoknak is megfelel.”

Ezt szerintem az első fokon eljáró bíró is jól tudta, de mindenképpen elérte célját azzal, hogy pontosan nyolc hónapig ne történhessen semmi a peres ügyben az alperesi banknak legnagyobb megelégedésére.

Ellenben ugyanez a törvényszéki bíró az általa átvett Ítélőtáblai döntés kézhezvételével számított 2 nap múlva ugyanolyan tartalmú idézés kibocsátása nélküli elutasító végzést hozott szintén ide másolva a meghatalmazás hiányosságaira hivatkozva.

Tisztelt Elnök Asszony!

Fentiek elsősorban a Fővárosi Törvényszéken általánosíthatók, és amennyiben T. Elnök Asszony igényli, természetesen több száz hasonló intézkedéséről a Törvényszéknek részletesen, iratok melléklésével beszámolok.

Úgy gondolom, hogy fentiek alapján T. Kúriai Elnök Úrnak Közleményében írt tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén alapuló véleménynyilvánításra alkalmas vagyok az alábbiak szerint.

            Határozott véleményem az, hogy az említett bíróságon fentiek szerint bizonyítottan a bankok elleni peres eljárásban eljáró bírók nem függetlenek, nincsenek a törvénynek alárendelve, ítélkezési tevékenységük során utasítják őket.

            Határozott véleményem az, hogy az említett bíróságon a bankok elleni peres eljárásokban a bírók közvetlenül a közhatalomtól, áttételesen az alperesi banktól függnek, ezek akaratának vannak alárendelve, és ítélkezési tevékenységük során ezek utasítják a bírókat.

            Határozott véleményem az, hogy a bankok elleni peres eljárásokban a büntető törvénykönyv törvényi tényállását megvalósító bírók csak azért merik ezt a magatartásukat elkövetni, mert támogatást élveznek a közhatalom és ügyészség részéről ilyen magatartásuk elkövetése esetére.

            Határozott véleményem az, hogy a bíróságok iránt közbizalom a közéleti erkölcstelenségnek a Fővárosi  Törvényszéknél bizonyított nagyságára tekintettel nem létezik annak ellenére, hogy Kúriai szinten ennek megtartására látok törekvést.

            Határozott véleményem az, hogy elsősorban a bíróságok fentiekben részletezett magatartása által a bankoknak tisztességtelen magatartásának támogatásával sikerült a több millió ember tönkretételén túl elérni azt is, hogy hazánk olyan mély erkölcsi válságba került, melynek eredményeként az elkövetkező években a jogállamiságra hivatkozás mosolyt fakaszt a Magyar és más országokban élő emberekben egyaránt.

------------------------------

T. Elnök Asszony!

Természetesen fentiek ellenére jövőben is teszem a dolgom. Ügyfeleim által olyan kiváló magyar embereket ismerhettem meg, akikért érdemes minden elkövetnem akkor, ha sok évtizede hivatásomat választottam.

Alapos tájékoztatásom után a folyamatban lévő peres eljárásokat kiterjesztem a kereseti kérelmeket úgy, ahogy a Kúria elhíresült Julius 4-i döntése alapján lehetséges, és a Fővárosi Törvényszéknek tömeges elutasító döntése után természetesen fellebbezek a Fővárosi Ítélőtábla felé,

Amennyiben ott hasonló döntések születnek majd százszámra, akkor természetesen a júniustól lehetséges felülvizsgálati eljárásokat is kezdeményezem a Kúria előtt valamennyi ügyben tárgyalás tartását kérelmezve, illetve az első Kúriai döntéseket kivárva a többieknél kérelmezni fogom az Európai Bíróságnál lehetséges előzetes döntéshozatali eljárásokat. Valamennyi ügyemben.

Amennyiben fentiek szerint a Fővárosi Törvényszék megfogadta azt, hogy a bankok érdekében tűzön vízen át, akkor tőlem elvárható az, hogy az adósokkal tűzön vízen át.

====================

Tájékoztatásom befejezéseként engedje meg nekem azt, hogy fentiek tükrében az alábbiak szerint bemutassak két ítéletnek bírósági döntéssel kapcsolatos részét:

A fenti Szegedi Törvényszéki ítélet alapjául éppúgy, mint a következő oldalakra másolt Fővárosi Törvényszéki ítélet alapjául az alábbi sablonkereseti kérelem szolgált:

„állapítsa meg az ERSTE Bank Hungary Nyrt alperes és felperesek között 2006. május 30-án megkötött kölcsönszerződés III. 4. pontja szerinti

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát a kamatperiódus forduló napján, késedelmi kamatát az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Bank a kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok – illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árinde3x., a Bank forrás illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselés, jogszabályi, vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.”

szerződési feltételeinek semmiségen alapuló érvénytelenségét,  valamint ennek jogkövetkezményeként állapítsa meg azt, hogy 2006. május 30-tól, a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek a semmis szerződési feltételek”

Mindkettőben alperes az ERSTE Bank Hungary Nyrt, és a két pernek azonos a ténybeli és jogi alapja.

---------------------------

A Szegedi Törvényszék ítéletének ide másolt indokolása szerint eljáró bíró előbb jogszabályi hivatkozást tett a bankkölcsönnek és fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan, a semmiségre, valamint a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményre hivatkozással tisztázta azt, hogy nem volt akadálya az érdemi vizsgálatnak, a Hpt.-re hivatkozással kizárta az alperesnek erre a jogszabályra lehetséges törvénysértését, majd rátért az érdemi vizsgálat lényegére, a Ptk. 209. § és Ptk. 4. § ismertetésére. Ezek után meghatározta az ítélet a vitatott szerződésben meghatározott ok csoportot, és többek között megállapította a következőket:

„A törvényszék álláspontja szerint mindkét ok csoport olyan mértékben általánosan megfogalmazott és egyenként is összetett, hogy azok alapján alperesnek – elvileg – bármikor, bármilyen mértékű kamatemelési lehetőség biztosított indokolási kötelezettség és a fogyasztó való ellenőrzési lehetősége nélkül akként, hogy az idézett ok csoportok értelmezése teljes egészében és kizárólag az alperes jogosultsága, arra a felperesnek, mint fogyasztóknak semmilyen ráhatásuk nincs.”

----------------------------

És akkor nézzük a következő oldalakra másolt, másik, keresetet elutasító ítélet indokolása döntő részét is:_

„Az alperes által meghatározott körülmények, melyek esetében a kamat megváltoztatható, egyértelműen és világos módon, érthetően kerültek megfogalmazásra, azok tartalma így konkrétan azonosítható volt. Az objektív jelleggel meghatározott feltételekre figyelemmel nem lehetett megállapítani, hogy a perbeli szerződéses rendelkezések tisztességtelenek lennének.”

Határozott véleményem az, hogy utóbbi ítélet méltó folytatása a június közepe óta megkezdett minősíthetetlenül durva, de egyébként is mindenkor tapasztalt törvénysértő Fővárosi Törvényszéki intézkedéseknek. Ha egyszer utasítják a bírót annak közlésére, hogy márpedig hazánkban a tehéntej színe fekete és egyébként kockaalaku, akkor ez úgy is lesz. Ezt bizonyítja ez az ítélet, és az ehhez hasonló ítéletek.

Csak azt nem tudom, hogy hazánkkal így mi lesz.

Siófokon 2013. augusztus 26. napján.                                  Tisztelettel:      Dr. Léhmann György