|
aug. 16. (2 napja)
|
|||
|
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Dr.
Róna Péter professzor Úrnak
Tisztelt
Professzor Úr!
Megtiszteltetés számomra az, hogy a Magyar Nemzetben megjelent írással
kapcsolatosan véleményemet kéri, és ezt az alábbiakban igyekszem összefoglalni.
Annak a tudománynak, amit Ön a
legmagasabb színvonalon művel és ismer – közgazdaságtan – vetületei azok a
jogszabályok amikre Ön az utóbbi időben hivatkozik. Így többek között a Ptk.
523. § rendelkezése, melyre nyilvánvalóan azért hivatkozik, mert minden, amit a
kölcsönnek közgazdasági fogalmával kapcsolatosan tud, illeszkedik ehhez a
jogszabályhelyhez.
Álláspontom szerint Ön helyesen
jár el. Nem lehet ellentét a kölcsönnek minden ország által tudott közgazdasági
fogalmának a magyar jogrendszerben megfogalmazott kölcsön fogalmával. A
jogtudománynak felépítményi jellege csak így lehetséges, tehát minden
jogszabálynak az oda tartozó alappal kapcsolatos elveket követni kell.
Ezért mondom azt, hogy amennyiben
nyakatekert gondolkozással és nem kevés önhaszonkereséssel megáldott jogászok
mostanában kifogásokat keresnek az Ön szavaiban, akkor ezeknek az embereknek
vagy sunyisága, vagy alkalmatlansága egy pillanat alatt bizonyítható.
Tehát abból induljunk ki, hogy
márpedig az Ön közgazdaságtudományi ismerete alapján kijelenthető az, hogy a
devizában nyilvántartott kölcsönszerződés közgazdaságilag hibás termék, és
punktum. Akinek pedig ez a közgazdaságtudományi ismereteken nyugvó megállapítás
nem tetszik, ezt vitatja, akkor megfelelő módon – nem Bolgár György riportjai
szintjén – vitathatja.
Ellenben érdekes ebben az ügyben
az, hogy senki nem vítatja Dr. Róna Péter közgazdászi megállapítását.
Azt, hogy a devizaalapú kölcsön
közgazdaságilag hibás termék. És ez esetben pedig jogászilag értelmetlen
kikezdeni bármilyen módon ennek a megállapításnak az indokoltságát, hiszen a
fentiekből következően mint jól tudjuk a felépítmény – ez esetben a jogtudomány
– nem térhet el az alapoktól.
-------------------------------
Ezzel majdnem le is zárhatnánk
a vitát akkor, ha számomra, jogász számára nem állana rendelkezésemre
sokkal közelebbi, direkt indokolási lehetőség is a Professzor Úr megállapításai
helyességére vonatkozóan.
Ön a nyilatkozataiban azt
állítja, hogy a Ptk. 523. § figyelembevételével a bankok által diktált,
devizát emlegető, adósokkal egyedileg meg nem tárgyalva készített okiratnak
felek általi aláírásával semmiféle szerződés nem jött létre, de különösen nem
jött létre kölcsönszerződés.
Eddigi nyilatkozatai alapján
elsősorban azért tartja ezt a semmire nem jó okiratot hibás pénzügyi terméknek,
mert a Ptk. 523. 1. bek-e szerinti
XLIV. fejezet -
A bank- és hitelviszonyok - 1. A hitel- és a kölcsönszerződés
523. § (1)
Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott
pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a
kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
törvényszöveg alapján kötelező,
szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges adós pedig köteles
a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni szerződési
feltételt a szerződésben nem rögzítették.
Ehhez a törvényhelyhez fűzött PTK
Kommentár alábbi szövegéből
A törvény tipikusnak a pénzkölcsönt tekinti, de a
kölcsönszerződésnek a tárgya más helyettesíthető dolog is lehet, ilyenkor a
kölcsön és a kamat körében megfelelően irányadóak a pénzkölcsönszerződés
szabályai [Ptk. 528. § (1)]. Bár maga a törvény nem rendelkezik egyértelműen a
kölcsön tárgyának tulajdonjogáról, a törvény miniszteri indokolása szerint a
kölcsönadó a kölcsön tárgyát a kölcsönvevő tulajdonába adja. A
kölcsönvevő tehát nem ugyanannak a dolognak a visszaadására vállal
kötelezettséget, hanem ugyanabból ugyanannyit köteles a kölcsön lejáratakor
a kölcsönadónak visszaadni.
pedig az is következik, hogy sok
értelme nincs Önnel vitatkozni abban a kérdésben sem, hogy a kölcsönszerződés
alapján egyetlen forinttal többet nem lehet kölcsönként követelni az adóstól
annál az összegnél, mint amit a szerződés alapján kapott.
---------------------------
Egyenes választ soha nem kapunk a
bankok érdekében megszólaló jogászoktól a leírtakkal kapcsolatosan, de mivel
hallgatnak a kölcsönszerződésnek Ptk. 523. § szerinti megfelelőségével
kapcsolatosan, hallgatásukat tudomásulvételnek is tekinthetjük.
Ellenben hivatkoznak arra, hogy
mivel a Ptk-ban szerződéskötés szabadsága van, azaz a Ptk-ban
szabályozott egyes szerződéstípusoktól eltérő – atipikus – szerződést is
lehet jogszerűen kötni, a Professzor Úr által vallott és bizonyított fenti
tényeknek a bankok által diktált atipikus szerződés jóságára nézve sok
jelentősége nincs.
Állításuk több oknál fogva is nyilvánvalóan hamis.
Elsősorban azért hamis, mert
ahhoz, hogy akár a Ptk-ban meghatározott, akár atipikus szerződést akar bárki
kötni, szerződési szabadság ide, szerződési szabadság oda, a szerződésnek meg kell
felelnie a Ptk. alábbi törvényhelyének:
201. § (1)
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a
körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
Kommentárból: A törvény e rendelkezése a szerződésekre az
egyenértékűség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékűség magában foglalja a
visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag
ellenértéket, hanem megfelelő mértékű ellenértéket kíván meg. Kivételes
tehát az a szerződés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár,
azaz amikor a szerződés ingyenes.
Tehát mindaddig, amíg az ingyenes
szerződéseket ide nem sorolva bármelyik tipikus, vagy atipikus szerződés nem
tartalmazza a megfelelő mértékű ellenértéket, az a Professzor út szóhasználatával
élve semmi.
És mivel banki oldalról senki nem
vitatja Professzor Úrnak azt a tényközlését, hogy a hibás termékként kezelendő
okirat nem tartalmazza az adós pedig köteles a kölcsön összegét a
szerződés szerint visszafizetni szerződési feltételt, azaz az
ellenszolgáltatást, megállapítható az tényként, hogy a bankok által diktált,
magyar emberek millióit és a magyar gazdasági életet lehetetlen helyzetbe hozó
okiratok értékelhetetlen semmik. Bizonyítottan helyesek Önnek a
megállapításai.
A másik probléma a bankok
érdekében megszólaló jogászok szerződési szabadság elméletével kapcsolatosan
az, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. tv. 3. § többek között az alábbiak szerint rendelkezik:
A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi
szolgáltatás
3. § (1)
Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése
forintban, illetőleg devizában, valutában:
a) betét
gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű -
nyilvánosságtól történő elfogadása;
b)
hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c)
pénzügyi lízing;
d)
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása…..
(3)
Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - az e törvényben foglalt
eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.
(4) Ha
törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott
engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás,
valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi
szolgáltatás.
Ebből következően a hitel és
pénzkölcsön üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatás, mely csak PSZÁF
engedéllyel végezhető. Tekintettel arra, hogy a pénzkölcsön nyújtása
tevékenységet kizárólag a Ptk. szerkezetének megfelelően a Ptk. 523. §
szerinti kölcsönszerződés alapján lehetséges végezni, megállapítható az, hogy a
szerződéses szabadság híveinek nem tanácsos atipikus szerződésekbe foglalt
ügyletekre hivatkozni ebben a körben, mert a végén érvényes engedély híján egy
pillanat alatt még a büntetőjog rejtelmeivel is foglalkozhatnak.
Törvényesség megtartására
alkalmas ügyészség esetén…
----------------------------
Természetesen figyelemre méltóak
a most idézett törvényhelynek miniszteri indokolásából a következő részek is:
RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz
A Javaslat megállapítja a nemzetközi szerződés primátusát azzal, hogy a törvényt csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, s egyúttal tárgyi hatálya alá vonja a Magyar Köztársaság területén végzett pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységet, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön végzett pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységét, függetlenül attól, hogy azt milyen formában működő gazdasági társaság végzi. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott, felügyeleti tevékenységre is.
A 3. §-hoz
Az európai jogharmonizációs program keretében, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi szinten való folytatásához és az egységes versenyfeltételek megteremtéséhez feltétlenül szükséges, hogy a pénzügyi szolgáltatások fogalma és tartalma e Javaslatban olyan módon kerüljenek meghatározásra, amelyek megfelelnek az Európai Közösség 2. bankdirektívájában (a Tanács 1989. december 15-én kelt 89/646/EGK második irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintő jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 77/780/EGK irányelv módosításáról) foglaltaknak és ezáltal a korszerű európai banktörvényekben foglalt tevékenységek definícióinak.
Hiszen ebből részben az tudható
meg, hogy a magyar jogszabályokra megalapozatlanul hivatkozó banktámogató
jogászok jobb lesz, ha az oxfordi professzor nemzetközi szerződésekben is
szerzett tapasztalataira hagyatkozik elsősorban akkor, amikor ezzel a témával
foglalkoznak, részben pedig az, hogy indokolt lenne az Indokolásban
meghatározott EGK Irányelveket abból a szempontból is megvizsgálni, hogy vajon
nincs-e arra vonatkozóan ezekben előírás, hogy miként kell eljárni olyan
pénzintézetekkel szemben,
akik készek minden elképzelhető
és el nem képzelhető törvényi és egyéb előírást megszegni csak azért, hogy
profitjuk növekedjen.
A PSZÁF engedélyezési eljárásával
kapcsolatos alábbi tudnivalókból
„A Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.)
36. §-ában foglalt rendelkezések alapján a Felügyelet hatósági eljárásaira a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit eltérésekkel kell
alkalmazni.
(A Felügyelet eljárása
során a Ket. 10. § (2) bekezdése, a 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A. §-a
és a 49. §-a nem alkalmazható.)
A Felügyelet által a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(Hpt.) 14. § és 15. § meghatározott engedélyek kiadásához a kérelmezőnek
előzetesen kell az engedélykérelmet benyújtani.
A kérelmezőnek engedélykérelméhez minden esetben
csatolnia kell arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében
szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(Psztv. 50. § (1) bekezdés)”
kiindulva arra gondolok, hogy
valamennyi kölcsönzési tevékenységet folytató pénzintézet az engedélyezési
eljárásban működési tervét a PSZÁF-nak leadta és erre nézve is közölte
azt ezek szerint a bank, hogy minden lényeges tényt és adatot közölt.
Melyből következik az, hogy a
PSZÁF olyan engedélyeket adott ki az engedélyezett kölcsönzésekkel
kapcsolatosan, melyekben a devizahitelezésnek mondott kölcsönzési tevékenység a
PSZÁF-nak lakosság részére kiadott tájékoztatása szerint egyes banki honlapon
mai napig olvashatóan a következőket írja 2006-tól kezdődően:
1. A
forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik
a hitelek törlesztő részlete, ha nő a
kamat
vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztő részlete azonban más okból
is nőhet:
ha
Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztő részlet
ugyanis
devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha
változik
az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő
részlet is.
------------------------------
2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél
ez azt jelenti, hogy ha az adott
deviza
irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek
magyarázata
az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként
továbbad.
Hogy
mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a
Svájci
Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ…
Azért probléma ez számomra, mert
ha ez engedélyek betartása mellett ennek megfelelően történtek volna a
devizaalapúnak mondott kölcsönzések, akkor most nem kellene a Professzor
Úrnak azt megállapítani, hogy a megkötött szerződések semmik. Hiszen
pusztán annyit kellett volna írni a szerződésbe, hogy mondjuk
A felvett kölcsön
összeg 10 millió Ft. A kölcsön visszafizetésének futamideje 200 hónap, ügyleti
kamata a kölcsön ki nem fizetett részének évi 4 %-a.
A kölcsönnek egy
havi, adós által a szerződés megkötését követő hónaptól havonta, minden hónap 15. napjáig
fizetendő törlesztő részlete 50.000.-Ft. Az évi kamat összegének
1/12-ed része ugyanekkor fizetendő.
Felek tudatában
vannak abban, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a HUF/CHF középárfolyam 150, míg a
CHF – svájci frank – Svájci Nemzeti Bank által megállapított jegybanki
alapkamata 2 %.
Fentiek
figyelembevételével az alábbi törvényi rendelkezés alkalmazásával
Ptk.
231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a
teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más
pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején
érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
felek megállapodnak
abban, hogy adós a havi kölcsön és kamatösszeg fizetési kötelezettségét a
teljesítés időpontjában Nemzeti
Bank által meghatározott HUF/CHF középárfolyam és 150 HUF/CHF árfolyam
hányadosával szorozva köteles fizetni, míg az
ügyleti kamat
százalékos mértéke minden megkezdett évben – január 1-től – olyan arányban változik, ahogy 2 %-os
kamathoz képest a CHF – svájci frank – jegybanki alapkamata a Svájc Nemzeti
Bank közlése szerint ezen a napon megállapításra kerül.
Ilyen szerződés megkötésére
kaptak engedélyt a bankok hazánkban, ilyen szerződés alapján van rend
Lengyelországban ezekkel a szerződésekkel kapcsolatosan, ilyen szerződés
megkötésének veszélyére hívta fel a PSZÁF a lakosságot, ilyen szerződés esetén
egyetlen szót sem szólhatnánk most arról, hogy a szerződések bármiféle hibában
szenvednek.
És fél oldal az egész szerződés.
Tokkal, vonóval.
Tisztelt
Professzor Úr!
Miféle végtelenül aljas
magatartásúnak kell ahhoz lenni, hogy egy ilyen vegytiszta, mindenki számára korrekt
szerződés helyett mindenféle engedélyt és törvényt megszegve, majd közjegyzői
segítséggel még a bírói út lehetőségétől is megfosztva az adósokat olyan
szerződéseket diktáljanak igazolhatatlan kapzsiságtól vezérelt emberek, akik
nem törődnek emberi életekkel, családdal, nemzettel.
Fogadok, hogy ha 2009-ben nem
következett be a CHF alapkamatának mai napig tartó mélyrepülése, hanem mondjuk
4 %-ra emelkedett volna – erre számítottak egyébként ezek a hitvány emberek –
akkor most éppen ők hangoskodnának legjobban azért, hogy a PSZÁF
tájékoztatójában írtakat tartsák be az adósok.
Egy utolsó, szégyentelen
társaságnak tartom őket.
Az engedélyezési eljárásra
visszatérve a PSZÁF által kiadott engedélytől és a Ptk. 523. §-tól
eltérő módon történő, kölcsönzésnek nem tekinthető banki tevékenység miatt
azért lenne indokolt az EGK Irányelvek áttekintése, hogy megtudjuk, ilyen
esetre az ellenőrzés körében az engedélyt kiadó hatóság számára Európa más
országai mit írnak elő.
Ugyanis a PSZÁF függetlenül az alábbi
törvényi kötelezettségétől, az ég világon semmit nem tett és nem tesz azért,
hogy a törvényes rend helyreálljon.
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 88. § (1) Hatósági
ellenőrzés
(1)A
hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt
rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak
teljesítését.
(2) A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az
ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott
adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást
kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos
adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is
elrendelhet.
A hatósági ellenőrzés tárgya minden esetben a valamely
jogszabályban megállapított előírás hatályoszlásának, illetőleg valamely
hatósági döntésben (határozatban vagy végzésben) megállapított kötelezettség
teljesítésének vizsgálata. A hatósági döntések esetében a hatósági ellenőrzés
lefolytathatóságának feltétele az adott határozat vagy végzés
végrehajthatósága. Alapvető különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között
a tekintetben, hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt
szabálytalanságoknak, az önkéntes jogkövetés, illetőleg az önkéntes teljesítés
elmaradásának. A jogerős,
illetve az ettől függetlenül végrehajtható hatósági döntések esetében az
önkéntes teljesítés elmaradása - azaz adott hatósági döntésben foglaltak végre
nem hajtása - a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát, a Ket. VIII.
Fejezetében szabályozott végrehajtási eljárást vonja maga után.
Soha nem teljesítette a PSZÁF ezt
a törvényes kötelezettségét, azt hogy hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja
az általa kiadott engedélyekben meghatározott banki tevékenység ellenőrzését,
hanem ehelyett a bankok törvénytelen és engedélytől eltérő tevékenységét
nyilatkozataival és tetteivel is folyamatosan támogatja.
Az elmúlt években az ellenőrzés
hiányának következményeként már elfajult a bankok törvénytelen működése odáig,
hogy 2009. év elejétől egyes bankok cégnyilvántartási adatai között már nem is
szerepel az a tevékenységi kör, melynek alapján pénzkölcsönzést fogyasztói
szerződések alapján végezhet.
A [6492] TEÁOR '08-as kód
kifejtéséről beszélek mely szerint
6492
Ebbe
a szakágazatba tartozik a nem monetáris intézmények hitelnyújtásával összefüggő
pénzügyi közvetítés (ilyen pl. a kockázati tőkebefektető cég, az "ágazat
specifikus" bank, befektetőklub). A hitelek nyújtása különböző formában
történhet: kölcsönök, jelzáloghitelek, hitelkártyák stb.
A
szolgáltatások típusai a következő lehetnek:
-
fogyasztói kölcsön nyújtása
-
nemzetközi kereskedelem finanszírozása
-
hosszú távú ágazati finanszírozás bank által
-
bankrendszeren kívüli pénzkölcsönzés
-
lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott, nem betétgyűjtő intézmények
hitelnyújtása
-
zálogházi és záloghitel közvetítői tevékenység
Nem
ebbe a szakágazatba tartozik:
-
a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézmények tevékenysége, amelyek
betétet is gyűjtenek, lásd: 64.19
-
operatív lízing (tartós bérlet), a lízingelt eszköz típusának megfelelően,
lásd: 77
fogyasztói kölcsön – valamennyi bankok által
lakosság részére biztosított kölcsön ilyen – tevékenységi körrel
foglalkozó cégnek ezt a tevékenységi kört cégnyilvántartásba kell vennie.
Kivéve a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézményeket.
És akkor lássuk az OTP Bank Nyrt – Csányi Sándor féle cég
– cégkivonatának ide vonatkozó részét:
1.
|
Általános adatok
|
||||||
|
|||||||
2.
|
A cég elnevezése
|
2/3.
|
OTP Bank Nyrt.
|
A változás időpontja: 2008/04/25
|
|
Bejegyzés kelte: 2008/06/09 Közzétéve: 2008/07/10
|
|
Hatályos: 2008/04/25 ...
|
Hatályos: 2012/07/02 ...
|
|
902.
|
A cég tevékenysége
|
||
9/32.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/33.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/34.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/35.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/36.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/37.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/38.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/39.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
9/40.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25
|
|||
Hatályos: 2013/02/20 ...
|
|||
10.
|
A működés befejezésének időpontja
|
10/1.
|
Határozatlan
|
Mint jól látható, sehol a
fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tevékenységi kör – 6492 – annak ellenére,
hogy a bejegyzett tevékenységi körök szerint a szakértői tevékenységtől a
brókeri tevékenységig mindenre szakosodott a cég.
Vagy vegyük a Raiffeisen Bank
cégkivonatának ugyanezen részét:
1.
|
Általános adatok
|
||||||
|
|||||||
2.
|
A cég elnevezése
|
|||
2/5.
|
Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság
|
|||
A változás időpontja: 2007/03/26
|
||||
Bejegyzés kelte: 2007/06/04 Közzétéve: 2007/06/28
|
||||
Hatályos: 2007/03/26 ...
|
||||
902.
|
A cég tevékenysége
|
|||
9/12.
|
|
|||
Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18
|
||||
Hatályos: 2013/02/17 ...
|
||||
9/13.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/17 ...
|
|||
9/14.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/17 ...
|
|||
9/15.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/17 ...
|
|||
10.
|
A működés befejezésének időpontja
|
10/1.
|
Határozatlan.
|
Itt is ugyanaz a helyzet.
Árutőzsdei ügynöki tevékenységi körrel is foglalkoznak, csak a fogyasztói
kölcsönszerződések tevékenységi körét látták feleslegesnek bejegyezni.
Vagy vegyük a CIB Bank
cégkivonatának ide vonatkozó részét:
1.
|
Általános adatok
|
||||||
|
|||||||
2.
|
A cég elnevezése
|
2/4.
|
CIB Bank Zrt.
|
A változás időpontja: 2007/12/31
|
|
Bejegyzés kelte: 2007/12/14 Közzétéve: 2008/01/31
|
|
Hatályos: 2007/12/31 ...
|
|
4.
|
902.
|
A cég tevékenysége
|
||
9/35.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/36.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/37.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/38.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/39.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/40.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/41.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/42.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/43.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/44.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
9/45.
|
|
||
Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18
|
|||
Hatályos: 2013/02/18 ...
|
|||
10.
|
A működés befejezésének időpontja
|
10/1.
|
Határozatlan.
|
Itt is ugyanaz a helyzet.
Mondhatnánk azt is, hogy Augiász
istállójában nagyobb volt a rend, mint a fentiekben említett PSZÁF által
ellenőrzés nélkül hagyott bankoknál, csakhogy én rosszat sejtek.
Ezek a cégkivonatok számomra nem
azt jelentik, hogy számtalan jogásszal tevékenykedő bankok „elfelejtették”
cégnyilvántartásba venni éppen azt a tevékenységi kört, melynek alapján a
legtöbb szerződést kötik. Szerintem ezt a felejtést ők szándékosan tették, és
céljuk van vele. Vagy keveslik azt a tisztességtelen hasznot, amit törvénytelen
és nem engedélyezett tevékenységük folytán az adósok kárára idáig elértek, és
ezáltal valamiféle adózási trükkel ugyancsak törvénytelen haszonra kívánnak
szert tenni, vagy mindösszesen biztosítani akarják arra az esetre is
törvénytelen hasznukat, ha a törvény rendes útján sikerül az általuk diktált
okiratból egy elfogadható szerződést létrehozni.
Mert nézzük csak mennyi például a
Raiffeisen Banknak jegyzett tőkéje:
11.
|
A cég jegyzett tőkéje
|
||||||
11/23.
|
|
50 milliárd forint. Ezt az
összeget hátrahagyva és a kasszát kiürítve akár dalolva távozhat is.
==================
Tisztelt
Professzor Úr!
Az Ön által tudott, és
fentiekben részletezett állapot emlékeztet engem a 20-as évek elején elkövetett
frankhamisítás ügyre. Akkor is a pénzzel kapcsolatosan nem bírtak magukkal a
hatalmi elit közelében lévők, most is. Akkor is hamis, törvénytelen
papírdarabokkal akartak az elkövetők saját maguk számára jogtalan hasznot
biztosítani, most is. Akkor is szégyellhette magát minden tisztességes magyar
ember az elkövetők helyett azért, hogy hazájukban erkölcstelen, az ország hatalmi
elitjéhez tartozó emberek zavartalanul követhették el azt amit elkövettek, most
is.
De azért vannak különbségek is a
kétfajta elkövetés között.
Közel száz évvel ezelőtt a
franciáknak akartak a magyar elkövetők kárt okozni tettükkel, most a magyar
elkövetők magyar embereknek okoznak kárt. Akár emberi életek tömeges
feladásával. Akkor törvényes büntetést kaptak az elkövetők a magyar ügyészség
által előterjesztett vádiratok alapján, most az ügyészség, ha véletlenül
megszólal Kúriai eljárásban, akkor még akkor is helyesli a bankok magatartását,
ha később a Kúria is törvénytelennek tartja a banki szerződést. A
frankhamisításkor az elkövetők törvénytelen magatartásuk folytán a remélt
haszonhoz nem jutottak hozzá, sőt megbélyegezve kellett élniük életük végéig, a
mostani elkövetők törvénytelen magatartásuk eredményeként soha nem remélt
gazdagsághoz jutnak és semmiféle szégyenérzetük nincs.
És végül az a
hamisítási ügy különösebben nem rengette meg a magyar gazdaságot, míg a mostani
törvénytelen ügy több millió embernek, valamint ez egész népgazdaságnak
beláthatatlan, talán soha helyre nem hozható hátrányt okoz.
Igaza volt Varga István MNB
Felügyelőbizottsági tagnak akkor, amikor kétségbeesve állította azt, hogy
ha nem teszünk most valamit az ügyben, akkor fejünkre szakad még az ég is.
Kormánynak üzenve mondta ezt, de tudva azt, hogy a mindenkori kormányzati ezzel
kapcsolatos eddigi tevékenységek arról győzték meg az adósokat, hogy önös
érdekükben tessék-lássék módon úgy kenik el ezt a problémát, hogy közben a
törvénytelenül tevékenykedők minél kisebb részt legyenek kénytelenek visszaadni
a törvénytelenül megszerzett javadalmukból.
Miközben ezt a kormányzati
folyamatos bankmentő akciósorozatot szemérmetlenül „adósmentő”-nek
nevezik. Hogy nem szakad le tényleg az ég az Országháznak kupolájával együtt
rájuk.
--------------------------
Tisztelt
Professzor Úr!
Ady nekünk szánta az alábbi
sorokat 1902. augusztus 10-én:
„Akiben
világosságnak lelke él, kalapáccsal vagy anélkül, álljon elő és küzdjön a
világosságért. Ez a mi országunk kis ország s mi magyarok pláne kis náció
vagyunk. Értsék meg már jóhiszeműen opportunus barátaink, hogy kis nemzetnek
még lélegzetet vennie is radikálisan kell.”
Még mielőtt ránk fognák azt, hogy
nekünk is csak a szánk jár és nem cselekszünk semmit, rövid időre felejtsük el
életkorunkat és tegyük meg mindazt ami tőlünk telik.
Arra gondoltam, hogy olyan
hatalmas ismeretanyaggal és ismertséggel, nemzetközi kapcsolattal bír, hogy
akár ezzel az irattal, de mindenképpen Ön által kijavított változatával
keressen meg minden elképzelhető nemzetközi pénzügyi és egyéb szövetséget,
képviseleti szervet és SOS jelzéssel kérje fel a tőlük telhető
segítségnyújtásra akár azon az áron, hogy a magyar hatalmi elit súlyos
mulasztása folytán vonják, vonassák felelősségre indokoltsága esetén hazánkat,
annak szerveit.
Követve a C-472/10. számú
Európai Bírósági ítélet rendelkezéseit, hívja fel figyelmüket ezeknek a
szerveknek arra, hogy vegyék rá a jelenlegi állapotra tekintettel arra, hogy a
Magyar Köztársaság Igazságügy minisztériuma haladéktalanul kezdeményezzen
soronkívűli eljárásban valamennyi törvénytelen kölcsönzési tevékenységet
folytató pénzintézet ellen közérdekű peres eljárást annak érdekében, hogy az
Európai pénzügyi szokásoknak, és nemzetközi szerződéseknek megfelelő törvényes
szerződést hozzon létre a bíróság a törvénytelen okirat aláírásának időpontjára
visszamenőleges hatállyal.
A közérdekű pereknek Igazságügy
minisztérium általi kezdeményezése esetén természetesen készséggel vállalom
hozzám hasonló mentalitású néhány ügyvéd kollégáimmal az Igazságügy
minisztérium felperesi képviseletét azért is, mert az adósok számára egyfajta
garanciát jelenthetek arra nézve, hogy nem olyan keresetlevelek kerülnek
előterjesztésre, melyek egy újabb bankmentő akciót jelentenek az Igazságügy
minisztérium által immár a bírósági eljárásban.
Személyem elfogadhatóságával
kapcsolatosan abból indulok ki, hogy amennyiben ez év január 11-én Budapesten a
pénzügyi miniszteri biztos által kezdeményezett megbeszélésen elfogadta konkrét
javaslataimat a közérdekű peres eljárásnak általam történő végig vitelével
kapcsolatosan, akkor indokolt ellenszolgáltatás igénylése nélküli tevékenységem
felajánlását elfogadni.
Természetesen olyan
ügyvédtársakat keresek a feladat elvégzéséhez, akik bírósági perbeli
tapasztalattal rendelkeznek ebben a témában, és képesek velem együtt a
felkéréstől számított egy hét alatt a per kezdeményezéséhez szükséges
periratokat összeállítani. A kész iratokat véleményezésre természetesen
Róna Péternek és Varga Istvánnak ugyancsak egy hetes időtartam mellett gondolom
átadni, majd egy újabb hét időtartamban természetesnek tartom azt is, hogy a
megbízó – Igazságügy minisztérium – Európai Bírósági ügyekben jártas
osztályvezetői mondják ki az iratokról a döntő szót.
Nem természetem ez ajánlkozás, de
most a hazámról van szó.
Siófokon 2013. augusztus 16.
napján.
Tisztelettel:
Léhmann György
Professzor úr!
Utólagos engedelmével ezt az iratomat terjesztem.
From: Péter Róna [mailto .............................
Sent: Tuesday, August 13, 2013 9:18 AM
To: Dr. Lehmann György
Subject: Mellékelt
Sent: Tuesday, August 13, 2013 9:18 AM
To: Dr. Lehmann György
Subject: Mellékelt
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mellékelek egy írást, aminek sajnos csak egy röviditett változata jelent meg a Magyar Nemzetben. Hálás lennék véleményéért.
Tisztelettel,
Róna Péter
Mellékelek egy írást, aminek sajnos csak egy röviditett változata jelent meg a Magyar Nemzetben. Hálás lennék véleményéért.
Tisztelettel,
Róna Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?