Tegnapi épületes Simicskai kirohanás után ugy
gondoltam, hogy megkeresem Bayer Zsoltnak cimzett 2007. év táján írt
jelenleg is aktuális intelmeimet, de ehelyett a trójai faló vírussal fertőzött
weblapomon alábbi 2007. májusában közreadott írásomban az értelmiség
züllöttségével kapcsolatos gondolataimat találtam meg.
Nyolc év telt el, és minden
akkori mondatomat a jelenleg fennálló közállapotra is érvényesnek tartom.
A helyzet nem javult, hanem rosszabodott.
Igaz Siófokon a Polgármester személyében változás következett be,
majd az elmult évben a korábbi helyi képviselők visszaülése folytán
létrejött az új képviselőtestület, de első cselekedetük az volt, hogy
még a FIDESZ által is vállalhatatlan Dr. Gruber Attila volt országyülési
képviselőt
a legnagyobb siófoki kitüntetéssel illették.
Szerintem nincs messze az az idő, amikor Siófok Fő terén Dr.
Balázs Árpád szobra, illetve valamelyik középületben portréja fog
megjelenni.
Egyfajta fátyollal letakarva, de minden rohadtságával együtt
továbbfolytatva a múltat.
2007. májusában az írásomra az alábbi tartalmu levelet kaptam:
„Tisztelt Léhmann Úr!
Megkaptam – mint korábban is – újabb nyílt levelét, és bár az
abban leírtakkal (vagyis nagy részével) magam is tisztában
vagyok/voltam, szomorúan olvastam.
Sajnálom, hogy itt élek, de azt meg még jobban, hogy az
egyszerű ember tehetetlen, bármit is próbál, szélmalomharc
az egész. Ezért is emelem kalapom Ön előtt, hogy fáradságot
és a kellemetlenségeket sem nézve igyekszik a már birkává
silányodott emberekben a becsület és a morál szikráját
fellobbantani.
További munkájához kívánok erőt, kitartást, de
mindenekelőtt jó egészséget!
Tisztelettel:
A.
u.i.: ne vegye tapintatlanságnak, de mivel a szereplőket jól
ismerem (szégyellem), nevem nem írom le…”
Annak a hatszázezer honfitársamnak, akik a közelmultban tántorogtak
ki hazánkból, most nem szeretnék helyében lenni.
De legalább nekik van reményük arra, hogy nem rohadt
közállapotok mellett, a tisztességes egyén kijátszására és kifosztására
törekvő
országban éljenek.
Hazánkban pedig még csak a remény sincs.
Siófokon 2015.
február 7. napján.
Léhmann György
===============================
Dr. Léhmann György 86OO Siófok Szűcs u. l. (tel:
84-313-176 és 20-4939851, e-mail: lehmann@invitel.hu)/
=====================================================================
Magyar Ügyvédi Kamara Elnökének
Nyílt levél Dr.
Bánáti János Elnök Úr részére!
(Az „értelmiség züllöttsége”
problémája és veszélyei a gazdasági hatásán túl)
Tisztelt Elnök Úr!
2006. júliusában irt és http://invitel.hu/lehmann
Internetoldalon „Tiborc panasza” dokumentumcím alatt
olvasható írásomat azzal kezdtem, hogy a „Minden állampolgárnak
jogában áll, hogy a valóságos gazdasági helyzetet megismerhesse”,
valamint a „valakinek viselnie kell a felelősséget a kialakult
helyzetért” politikusi kijelentésekkel azzal a kiegészítéssel értek
egyet, hogy az ország valóságos gazdasági helyzetének megismerhetősége
jogán túl megilleti az állampolgárokat a szűkebb lakókörnyezetük
gazdasági helyzetének megismerhetésének joga is, valamint a helyi –
önkormányzati – közszereplőknek is viselnie kell a felelősséget tetteikért.
Kitértem arra is, hogy az ország gazdasági
helyzeténél súlyosabb problémának tartom az ország közerkölcsének tragikus
állapotát, majd iratom további részében igyekeztem Bogár László
közgazdásznak azon megállapításainak helyességét bizonyítani, hogy az
ország jelenlegi gazdasági helyzete az „értelmiség züllöttsége” valamint
„cinikus felelőtlen elitek” nélkül nem alakulhatott volna ki,
de arra már nem tértem ki, hogy az értelmiség egyes rétegeinek felelőssége
szerintem nem egyformán állapítható meg. Az értelmiséghez tartozó,
termelésben tevékenykedő mérnökök, vagy a gyógyításban részt vevő orvosok
felelősségét, „züllöttségét” nem látom megállapíthatónak a Bogár László
féle kinyilatkozás szerint, míg az igazságszolgáltatásnál, vagy annak
közelében tevékenykedő értelmiség nagy részének felelősségét döntőnek
ítélem.
Fájlalom, hogy utóbbiak közül az ügyvédek –
kollégáim – többsége sem kivétel és ezen iratom célja ennek
az állításomnak igazolása azzal a szándékkal, hogy talán segíthetek a
szomorú társadalmi helyzetünk megváltoztatása, erkölcsi felemelkedésünk
érdekében.
I.
2007. április 26-án
kézbesítette részemre a posta ezen iratom után - 1. számú melléklet – elnevezéssel
olvasható, Tolna Megyei Ügyvédi Kamara által 2005. Fegy 39/1. számú,
ellenem indított, hatályon kívűl helyezést követő megismételt eljárásban
hozott fegyelmi határozatot, mely határozat rendelkező része első
bekezdése megállapítja azt, hogy egy 2003-as határozat szerint korábban
megrovásban részesítettek, majd második bekezdésben írt jogszabályok
és előírások 1 rendbeli megsértése miatt a harmadik bekezdés szerint a
maximális - 300.000.-Ft. - pénzbírságot szabták ki velem szemben.
Annak, hogy a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara járt el
Somogy Megyei ügyvéd elleni fegyelmi eljárásban, oka az említett 2003-as,
megrovással zárult fegyelmi eljárásban a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara által
velem szemben tanúsított magatartás volt.
A fegyelmi határozat szerinti panaszosok, – feljelentők
– Siófok Város Polgármestere és Siófok Város Jegyzője az alábbi
tartalmú – 2. sz. melléklet
– szerinti feljelentéssel kezdeményezték a fenti határozatot eredményező
eljárást:
„SIÓFOK VÁROS JEGYZŐJE
Ügyiratszám:
250/2005.
Tárgy: Dr. Léhmann György ügyvéd
Jogtalan
képviselete
Somogy Megyei Ügyvédi Kamara
K a p o s v á r
Bajcsy Zs. u. 5.
7400
Dr. Léhmann György siófoki
ügyvéd több esetben tett feljelentést, indított pert Siófok város
Önkormányzata ellen. Folyamatosan több ügy folyik ellenünk, amelyek
általában alaptalanok, így nyomozásokat megszüntetik, a perek tárgyalását
elutasítják, vagy elutasító ítélettel végződnek. Más hatóságoknál, mint
Versenyhivatal, Közigazgatási Hivatal, stb. is folyamatos bejelentésekkel
él, amelyek leginkább azzal végződnek, hogy bejelentés minden alapot
nélkülöz.
A fentiek miatt kizárt, hogy az
ügyvéd úr Siófok Város Önkormányzatától saját ügyeinek képviseletére
megbízást kaphasson. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a Somogy Megyei
Bíróságnál az önkormányzat nevében indított pert. Erről a sajtóban is
tudósított, természetesen nem úgy, mintha az önkormányzat bízta volna meg.
Nevezett ügyvéd álképviselőként
működését kérjük szíveskedjenek kivizsgálni s a vizsgálat eredményéről
bennünket értesíteni.
Tájékoztatásul közöljük, hogy
összességében 8 és fél milliárd forint építkezést érint az ügy tárgya,
amelynek bárminemű megzavarása beláthatatlan anyagi és erkölcsi
következményekkel járna.
Mell.: Sm. Bíróság 2. G. 40.061/2005/2. Sz.
végzése
Somogyi Hírlapban megjelent hirdetés
Siófok 2005. május 4.
P.H. Dr. Szélyes Miklós jegyző”
A Tolna Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottsága
eljárásának értékelésénél természetesen kitérek ennek a feljelentésnek
problémáira is, most csak annyit jegyzek meg, hogy a feljelentők mindketten
jogi szakvizsgával rendelkező jogászok, akiktől elvárható lenne, hogy a Ptk.
221. § szerinti, szerződéskötésnél lehetséges „álképviselőként
működést” ne keverjék össze a peres eljárásban irányadó Pp. 66.
§-nál szabályozott „meghatalmazott” általi tevékenységgel.
„Álképviselőként”
működést a perjog nem ismer, ennél fogva a frappáns válasz erre a
feljelentésre az lehetett volna az Ügyvédi Kamarák által, hogy mivel
nevezett ügyvédnek a perben álképviselőként működése fogalmilag kizárt, a
kivizsgálás nem lehetséges.
Annak az oka, hogy ennek ellenére a fegyelmi
eljárást lefolytatták, és úgy ahogy ez a határozatból megállapítható, adja
az indokát annak a véleményemnek, hogy Bogár László közgazdász
megállapításai megalapozottak. De ennek részletezése előtt engedje meg
Elnök Úr azt, hogy arra a kézenfekvő kérdésre adjak választ, hogy
amennyiben a fent idézett jegyzői feljelentés szerint folyamatosan, állandó
jelleggel támadom mindenféle hatóságnál a Siófoki Önkormányzatot, akkor
miért éppen ez az idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetlevelem
adott okot a feljelentésükre?
II.
Keresetlevelem ténybeli alapját az a Siófoki
Önkormányzat eladónak L.A. Shiraz Invest Kft vevővel 2004. július 21-én
aláirt adásvételi szerződés képezte, mely szerint Siófokon a Szent László
u. végén található Holland Kemping néven ismert 3,6 hektáros
ingatlannak megosztása során létrejött, közvetlen vízparti siófoki
2662/75. hrsz. 6029.
m2 területű, valamint siófoki 2662/76. hrsz.
alatti 2 hektár
2282 m2
területű ingatlanokat 622,8 millió Ft. + ÁFA összegű vételárért adták el.
(Az ingatlaneladásnak
körülményeit részletesen a http://invitel.hu/lehmann
Internetoldalon „Jókai Villától a Gyógyfürdőig” cím alatti
írásom 36-52 oldalain 2006. januárjában ismertettem.)
A szerződéskötés előzményéhez tartozik az, hogy
első ízben 2003. október 25-i számában közölte a Somogyi Hírlap „Siófokra
jönne az izraeli tőke” című újságcikkben azt, hogy
„Izraeli befektetőké lehet két tóparti
önkormányzati ingatlan: 798 millió forintért meghirdetett aranyparti
holland kemping és a 250 millióért kínált Ezüstpart kemping területe. Üdülő
és Vellness-központot építenének mindkettőre.”,
illetve egy következő cikkben arról is
olvashattunk, hogy „Kérdéses: vajon a hárommillió forintos
törzstőkéjű cég miként kap kölcsönt a banktól?”, míg a szerződés
megkötése után megjelent Siófoki Hírek arról adott hírt, hogy a hárommillió
forintos jegyzett tőkével rendelkező L.A. SHIRAZ INVEST Kft több
csillagos minőségű szállodai komplexumot kíván felépíteni a megvásárolt
ingatlanon.
Olvasva azt is, hogy a Siófoktól 18,5
km-re lévő nagyberényi gyógyvíznek siófoki hasznosítását a
gyógyvízhasznosításért felelős, Önkormányzathoz közel álló személy – Török
Péter – úgy emlegette, hogy a Holland Kempingből a Siófoki Önkormányzatnak
tulajdonában maradó területén Gyógyvízfürdő közelsége az L.A. Shiraz Invest
Kft vevő által létesítendő építmények értékét majd növeli, és általam tudva
azt, hogy a nagyberényi gyógyvíznek siófoki gyógyvízfürdői hasznosításából
nem lesz semmi – erről részletesebben utóbbi dokumentumom III. fejezete
foglalkozik – rosszat sejtettem. Arra gondoltam, hogy a 3 millió forint
jegyzett tőkéjű vevő menekülhet a vételár megfizetése alól az esetben,
amennyiben a szerződés megkötésekor a vételár megfizetésére haladékot kap,
majd az eladó által ígért gyógyfürdő elmaradására hivatkozva kártérítésre
hivatkozik.
Ezért a Kft-nek külföldi lakóhellyel
rendelkező tagjainak cégnyilvántartásba bejegyzett kézbesítési megbízottja
részére azt a tájékoztatást adtam, hogy az eladói gyógyvízfürdő ígérgetés
minden alapot nélkülöz, és ezáltal igyekeztem akadályozni azt, hogy a
vevőnek a szerződéskötés után ez hivatkozási alapja lehessen.
L.A. Shiraz Invest Kft tagjainak akkori
kézbesítési megbízottja a részére megküldött iratokat ellenben
visszaküldte és telefonon közölte, hogy ténylegesen soha nem volt ennél
a cégnél ő kézbesítési megbízott.
------------------------
További aggodalmamra az adott
okot, hogy a szerződéskötés után azt is hírül adták, hogy a vételárnak ki
nem fizetése folytán tulajdonjog-fenntartásos eladás történt, majd miután a
tulajdoni lapot megtekintettem, láttam, hogy tulajdonjogot szerzett
2004. szeptember 28-án az L.A. Shiraz Invest Kft. a 2662/75., és 2662/76.
hrsz. alatti ingatlanokon úgy, hogy ugyanezen a napon az ESTE BANK HUNGARY
Rt. javára 8 milliárd forint keretbiztosítéki jelzálogjog került teherként
bejegyzésre. Attól tartottam, hogy amennyiben e teher bejegyzéséig a
Siófoki Önkormányzat nem jutott a vételárhoz, akkor többé a vételár
kifizetésének eredményes követelése már nem lehetséges a 3 millió Ft.
jegyzett tőkéjű cégnél.
Valamint az is kézenfekvő
lett számomra, hogy ha a Siófoki Önkormányzat 2004. július 21-én 622,8
millió forint vételárért adta el a korábbi Holland Kemping nagyobb,
értékesebb részét két darabban, és erre az eladott ingatlanokra 8 milliárd
Ft. keretbiztosítéki jelzálogjogot két hónap múlva az ERSTE Bank javára
bejegyeztek hitel folyósításának biztosítékaként, akkor a korábban Holland
Kempinghez tartozó vételi ingatlanok jelentősen többet értek az eladás
időpontjában 622,8 millió forintnál.
Utóbbi megállapításom volt az oka annak, hogy meghatalmazás,
és minden egyéb kellék nélkül feltűnő értékaránytalanságra
alapított, szerződés érvénytelenségének megállapítását kérelmező
keresetlevelet küldtem meg a Somogy Megyei Bíróságnak felperesként a
Siófoki Önkormányzatot, alperesként az L.A. Shiraz Invest Kft-t
feltüntetve. Általam tudottan a bírósági eljárásban az ilyen keresetlevelek
sorsát az 1952. évi III. tv. 124. § 2. bek-e (Pp.) rendezi:
„A bíróság a
keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés
kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél
keresetlevele nem tartalmazza a 121. § 1. bekezdésében foglaltakat,
illetve, ha a jogi képviselő nem csatolt a meghatalmazását, vagy
elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség
teljesítését.”
Másképpen fogalmazva a törvényhely szerint egy
bírósági intézkedést nem igénylően joghatás kiváltására alkalmatlan iratot
küldtem meg a bíróság számára tudva azt, hogy ennek folytán ebből sem
előnyök, sem hátrányok nem következhetnek senki számára sem.
Így akartam színvallásra késztetni a Siófoki
Önkormányzatot a nem kétségesen fennálló feltűnő értékaránytalansággal
kapcsolatban. Úgy számítottam, hogy amennyiben a keresetlevelem szerint
készek a ténybelileg nem kétségesen megalapozott pert megindítani és
lefolytatni, úgy előttem bebizonyosodik az, hogy az adásvételi szerződés
megkötése során tisztességesen jártak el, míg az esetben, ha ilyen pert nem
hajlandóak a fenti tények ellenére lefolytatni, úgy előttem bebizonyosodik
az, hogy tisztességtelenül jártak el.
A válasz pedig erre, mint ahogy
a fegyelmi határozatomból megállapítható az lett, hogy Siófok Város
Polgármestere és Jegyzője ezek után az Ügyvédi Kamaránál feljelentett…
===================
A keresetlevelemnek remélt
bírósági elutasítása óta bekövetkezett változásokat vizsgálva, a jelen
iratomra készülve, megtekintettem a vételi ingatlanoknak jelenlegi
tulajdoni állapotát. 2007. május 4-én. Ekkor állapítottam meg azt a
földhivatali adatokból, hogy a Siófoki Önkormányzattól történt vétel
folytán kizárólagos tulajdonjogot szerzett L.A. Shiraz Invest Kft.-nek
siófoki 2662/76. hrsz-u 2
hektár 2282 m2 területű ingatlanának tulajdoni
lapja szerint 2007. IV. 11-én társasház-alapítás történt.
Ennek során 126 albetétet
nyitottak úgy, hogy a /1-es számú albetétnél egy db. 1659 m2 területű
garázs, ezt követő 122 albetétnél 122 db. lakás, illetve ezt
meghaladóan tároló helységek kerültek ingatlan-nyilvántartásba. A /120-as
albetétnél 139 m2
területű lakást láttam, míg a többinél 63-52-67-62 m2 nagyságú
lakástulajdonok állapíthatók meg.
A lakásoknál 7.em.117.sz. jelölést is
láttam, melyből következtetem azt, hogy a társasház legalább hétemeletesre
lett tervezve. Közvetlenül a Balatonparton, attól 50-100 m-en belül. Oda,
ahol korábban a Holland Kemping volt.
Ezeknek az adatoknak alapján semmi esetre sem
túlzok, ha azt állítom, hogy a bejegyzés szerint 1659 m2 területű
garázzsal is rendelkező legalább nyolcszintes olyan társasház épül,
melyben lévő 122 lakás átlagosan 60 m2 területű, míg összterületük
meghaladja a 7320 m2-t.
A lakások
értékének megállapításához megtekintettem a „PROCENT immobilien”
elnevezésű, Internetoldalt, - 3. sz.
melléklet - illetve az ezen lévő ingatlanok jellemzőit
ismertető azt az oldalt is, mely a következőket közli:
„Ez a város
rendelkezik a legszebb strandokkal. Infrastruktúrája jól kiépített.
Megvalósult Siófok városának egyik kiemelt beruházása, melynek
eredményeként 600 m2
vízfelülettel úszó-, termál- és élménymedencékkel, jacuzzival,
gyermeksarokkal, felépült a Galérius wellness központ az Aranyparton 2006.
nyarára.”
Mivel a Holland Kempingnek a
Siófoki Önkormányzat tulajdonában maradó területén épült fel a Galérius
fürdő, valamint a PROCENT által közölt lakások területe is átlagosan 60
m2-re adódik, nem kétséges, hogy a PROCENT által közölt forgalmi érték
adatok irányadóak lehetnek az L.A. Shiraz Invest Kft. által megvalósítani
kíván 122 lakás esetén is.
A mellékletnél látható, PROCENT
által közölt 10 db. lakás ingatlannak összterülete 624,30 m2-re, a lakások
árainak összege 302 millió 200 ezer Ft, melyből következik az, hogy a
lakások fajlagos m2-kénti ára 484062.-Ft. Az ábrán jól látható, hogy a
PROCENT által hirdetett házak négyszintesnél nem magasabbak, így lift
ezekben nem található, míg az L.A. Shiraz Invest Kft féle társasház lift
nélkül nem építhető meg.
Figyelembe véve az L.A. Shiraz Invest Kft féle
társasháznál azt is, hogy a lakásokhoz az 1659 m2 alapterületű
garázsingatlan is tartozik, alappal megállapíthatom ezek után azt, hogy
a volt HOLLAND KEMPING helyén L.A. Shiraz Invest Kft által épített
legalább 7320 m2
területű lakásingatlan ára m2-ként eléri az 500.000.-Ft-ot, míg 122 db.
lakás értéke eléri a 3,66 milliárd forintot. - Hozzátéve, hogy egy
társasház esetében.
------------------------
Ugyanis a Somogyi Hírlapnak
2004. szeptember 2-i „Tőkeinjekció a Termofoknak” című alábbi
tartalmú – 4. sz. melléklet
- írása szerint 4 db. ugyanilyen társasház épül fel volt Holland
Kempingből megosztás folytán létrejött 2 hektár 2282 m2 területű ingatlanon:
„Megkötötte a
szerződést az önkormányzat az izraeli érdekeltségű L.A. Shiraz Kft-vel az
aranyparti egykori holland kemping több mint 28 ezer négyzetméternyi
területének megvásárlásáról. A vevő így áfával együtt 778,5 millió anélkül
pedig 622,8 millió forintot fizet a városnak. A kft négy lakóépületben 488
lakást alakit ki Siófok egyik legértékesebb vízparti telkén, és felépít egy
szabadidő-központot is. A szerződésbe foglalták: az eladó, az
önkormányzat hivatala átnézte a kft által építendő létesítmények terveit és
jelezte, hogy megfelelnek az építési engedély kiadásához szükséges
feltételeknek.”
A leírtakból megállapítható az, hogy
összesen 29280 m2
alapterületű 488 db. lakás létesül garázzsal. 4. db. nyolcszintes
társasházra vonatkozó földhivatali bejegyzéssel.
A lakások összértéke pedig eléri a 14 milliárd 640 millió
forintot.
(Amennyiben
pedig a Kft-nek a Siófoki Önkormányzattól 2004. július 21-én szerzett
ingatlanok teljes értékét kívánjuk megállapítani, úgy hozzászámítandó ehhez
értékhez az L.A. Shiraz Invest Kft. által ugyancsak megvásárolt 6029 m2 területű
2662/75 hrsz. alatti szintén volt HOLLAND KEMPING-ből kialakított
ingatlannak, illetve az ezen építendő szabadidőközpontnak értéke is.)
III.
Iratom 2.
oldala alján olvasható válaszadáshoz szükséges, fentiek szerint
megállapítható tényálláshoz tartozó jogi alapot a 2000. december 3-án
hatályban lépett 2000. évi CXII. tv. – Balaton törvény – 19. § 1. bek-e és
az ahhoz fűzött magyarázat adja.
A 19. § 1. bek-nek 2000. december 3-tól
2006. november 22-ig hatályos szövege a következő:
„A meglevő
kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként
legfeljebb 4 %-os vagy a turizmus fejlesztését szolgáló területként
legfeljebb 10 %-os beépítettséggel történhet.”
A 19. § 1. bek-nek 2006. november
22-től hatályos szövege a következő:
„A kempingek
területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4 %-os
beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területen,
üdülőházas üdülőterületen, illetve a különleges terület-felhasználási
egységek közül a vízpart- rehabilitációs szabályozási követelményekben
meghatározottakban
a./ közvetlen
Balaton parti kapcsolat esetén 15 %-os beépítettséggel,
b./ a balatoni
vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg
közvetlen Balaton parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó
telekre meghatározott terület-felhasználási egység vízpart-rehabilitációs
szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával, ha
közvetlen parti kapcsolatáról 30
m széles közhasználatú part sétány kialakítására
alkalmas zöldterület terület-felhasználási egység kisajátítása céljából
lemondott,
c./ a balatoni
vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen
Balaton-pari kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott
terület-felhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási
követelményekben meghatározott beépítési százalékával,
d./ a Balatoni
Kiemelt Üdülőkörzet partközeli településeinek területén lévő balatoni
vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen
a településrendezési tervekben meghatározható beépítési szabályok szerint.”
Ide kapcsolódóan, a Balaton térségében
irányadó Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Régió Részletes Fejlesztési
Terve 2007-2013 című dokumentuma alapján készült komplex régiófejlesztési
programból:
„A
kempingekhez és szálláshelyekhez kapcsolódó fejlesztések során kiemelt
célként jelenik meg a Fejlesztési tervben: a kempingek minőségi fejlesztése
az ADAG ötcsillagos követelményei szerint, szálláshelyek fejlesztése és
bővítése, mobil home-ok és telepített lakókocsis fejlesztések, -
szolgáltatások bővítése (sport, szórakozás).
A kempingek
ezirányu fejlesztésén túl, azonban elengedhetetlenül fontos egyéb
fejlesztési célok és beruházások megvalósítása is, ezért szükséges a
törvény kempingek területének más célú igénybevételéről szóló
rendelkezésének módosítása. A tervezett beruházások között szerepel:
konferencia- és welness hotel, gyermekhotel, apartmanhotel, yacht kikötő,
apartmantelep és villapark, szórakoztató központ építése és fejlesztése.”
A most idézett jogszabályhely, ehhez
kapcsolódó magyarázat, valamint írásom előző fejezetében leirt tényállás
alapján már adható választ a 2. oldal alján feltett kérdésre. Arra kérdésre, hogy miért éppen az idézés
kibocsátása nélkül elutasított iratom adott okot feljelentésre. A
következők szerint:
Soha nem
cáfolta Siófok Város Önkormányzata a Somogyi Hírlapban megjelent
(2003.10.25-i, 2004.02.09-i, 2004.02.26-i, 2004. 05.26-i) cikkek címében a
„Holland kemping” megjelölést az L.A. Shiraz Invest Kft részére eladott
ingatlanokkal kapcsolatosan.
Soha nem
cáfolta a 4. számú mellékletnél olvasható 2004. szeptember 2-i
újságcikk szerinti azt az állítást sem, hogy a 2004. július 21-én Siófoki
Önkormányzat eladónak L.A. Shiraz Invest Kft vevővel kötött adásvételi
szerződéssel kapcsolatosan:
„A kft négy
lakóépületben 488 lakást alakit ki Siófok egyik legértékesebb vízparti
telkén, és felépít egy szabadidőközpontot is. A szerződésbe foglalták: az
eladó, az önkormányzat hivatala átnézte a kft által építendő létesítmények
terveit és jelezte, hogy megfelelnek az építési engedély kiadásához
szükséges feltételeknek.”
A cáfolatok elmaradása folytán pedig a fentiekre
tekintettel alappal megállapíthatom azt, hogy
-
szerződő felek jól tudták azt, hogy a
Balaton törvény hatálylépésekor – 2000. december 3-án – a vételi ingatlanok
kempinghez – „Holland kemping” – tartozó területek voltak és így
vonatkozott ezekre a szerződéskötéskor hatályban volt az a törvényi
rendelkezés, hogy vagy zöldterületként 4 %-os, vagy turizmus fejlesztését
szolgáló területként legfeljebb 10 %-os beépítettség lehetséges, valamint
azt is megállapíthatom, hogy
-
szerződés részét képezi az eladó –
Siófoki Önkormányzat – hivatalának, mint építésügyi hatóságnak az a
nyilatkozata, hogy a szerződéshez vevő által csatolt, 488 lakás
felépítésére vonatkozó tervek az építési engedély kiadásához alkalmasak.
Abból pedig,
hogy a most megtekintett ingatlan-nyilvántartási állapota az L.A. Shiraz
Invest Kft által megvásárolt ingatlanoknak igazolja a fenti újságcikk
szerinti 488 lakás felépítését, az következik, hogy a Siófoki Önkormányzat
Hivatala, mint építésügyi hatóság arról a tervről mondta azt, hogy az
építési engedély kiadásához szükséges feltételeknek megfelel, melynek
alapján ténylegesen fel is épül a 488 lakást magában foglaló építmény
(építmények).
Arra kérdésre
pedig, hogy mi szükség volt az adásvételi szerződésekben teljességgel
szokatlan olyan eladói – eladó hivatala általi – nyilatkozatra, hogy mint
építésügyi hatóság a szerződés mellékleteként kezelt vevői tervekről elvi
építési engedély jellegű nyilatkozatot tegyen, számomra szintén egyértelmű
a választ.
Szerintem a vevő számára az eladó –
Siófoki Önkormányzat – hivatala szerződésbe foglalt nyilatkozata vevő
részéről az adásvételi szerződés megkötésének feltétele volt.
Szerintem erre a feltételre azért volt
szüksége a vevőnek, mert különben nem bízhatott abban a Balaton törvény
ismeretében, hogy a terve szerinti 488 lakás felépülhet.
Joggal nem
bízott a megvalósíthatóságban. Ugyanis ahhoz, hogy 488 db. egyenként
átlagosan 60 m2
alapterületű – összesen 29280
m2 - lakás hét szinten megépülhessen, szintenkénti 4183 m2, illetve a
házakon belüli közlekedőket 20 %-kal figyelembe véve, falazatok felületét
nem számítva, 5019 m2
– kerekítve 5000 m2
– felület beépítettsége szükséges a 22282 m2 területű
ingatlannál.
Ez pedig a
falazatokat figyelmen kívűl hagyva is 22,44 %-os beépítettséget jelent.
Véleményem szerint nem hitte el vevő azt,
hogy a szerződéskötéskor hatályos Balaton törvény szerint legfeljebb 10
%-os (jelenleg 15 %-os) beépíthetőség helyett a több mint 22 %-os beépítés
lehetséges. Nem beszélve arról, hogy nyilván látta azt is vevő, hogy
lakásingatlanok létesítése sem az akkor hatályos, sem a jelenleg hatályos
törvényhely szerint nem volt létesíthető meglevő kempingek esetében. 1 m2 alapterülettel sem.
Fentiekből
következik véleményem szerint az, hogy ezért csak akkor volt hajlandó a
szerződés megkötésére vevő, hogy ha az eladó hivatala, mint az építést
engedélyező hatóság szerződésbe foglaltan, garanciális jelleggel közli,
hogy nincs akadálya az építési engedély kiadásának a tervek alapján.
Az építésügyi
hatóságnak nyilatkozatának szerződésbe foglalása nem más jelentett
szerintem vevő számára, mint azt, hogy a szerződés aláírásától kezdve az
eladó felelt azért, hogy a szerződés mellékletét képező tervek alapján az
építkezés megvalósul. Akármit is
írjon a Balaton törvény, vagy bármely más jogszabály.
Természetesnek tartom ezek után azt, hogy
a leírt tartalmú szerződésnek megkötését követően néhány hónappal megjelent
„Holland Camping szerződésének általam indított érvénytelensége….” kezdetű
újsághirdetésemnek olvasásakor a szerződő felek képviselői nyugtalanok
lettek. Indokolt a jegyzői feljelentés utolsó mondatát ezzel kapcsolatosan
felidézni:
„Tájékoztatásul
közöljük, hogy összességében 8 és fél milliárd forint építkezést érint az
ügy tárgya, amelynek bárminemű megzavarása beláthatatlan anyagi és erkölcsi
következményekkel járna.”
Igaza volt. Hiszen tudta azt a Jegyző Úr,
hogy mit tartalmaz a szerződés és az abba foglalt építésügyi hatósági
nyilatkozat, valamint jól ismeri a Balaton törvény 19. §-át is. Így alappal
gondolhatta azt, hogy az építkezéssel kapcsolatos történések bárminemű
feltárása – szóhasználata szerint „megzavarása” – valamint a feltárás utáni
valószínű jogszerű intézkedések az építkezésnél beláthatatlan anyagi és
erkölcsi következményekkel járhatnak.
Egyébként
pedig nem kellett volna nyugtalankodnia. Hiszen a törvényesség érdekében
intézkedni jogosult Somogy Megyei Főügyészséghez akár a leírtaknál
súlyosabb törvénysértésekre is hivatkozhattam korábban számos esetben, a
közhatalom gyakorlóival szemben tapasztalataim szerint soha nem léptek fel.
És szerintem nem is fognak.
------------------------
Ami pedig a
joghatás kiváltására alkalmatlan keresetlevelemet illeti, a feltűnő
értékaránytalanság miatti szerződés érvénytelenségével kapcsolatosan,
utólag is bebizonyosodott, hogy az teljes mértékben megalapozott volt.
Ugyanis a Siófoki Önkormányzat a Holland Kemping meghirdetése során nem
ígérte azt korábban, hogy a szerződéskötéskor hivatala majd kijelenti a
Balaton törvény rendelkezései dacára azt, hogy a vételi ingatlanokra
építendő 488 lakás és szabadidőközpont építési engedélye megfelel a
szükséges feltételeknek.
Azaz joggal gondolhatta az L.A. Shiraz
Invest Kft. jelentkezése előtt mindenki azt, hogy a Balaton törvény
rendelkezéseinek betartása esetén az ingatlanoknak értéke tényleg 622,8
millió Ft. + ÁFA. A törvényes előírások betartása esetén ez egy reális
érték volt.
Ellenben azzal, hogy a Balaton törvény
rendelkezésének megsértésével az önkormányzati hivatali nyilatkozat után
vevő részére több mint 15 milliárd forint értékű (5. oldalon
részletezetten) ingatlan jöhet létre 8,5 milliárd Ft. értékű építkezéssel,
valamint 622,8 millió Ft. + ÁFA vételárnak megfelelő pénzösszeg
felhasználásával néhány év alatt, megállapítható az, hogy a vételi
ingatlanoknak értéke 2004. július 21-én nem 622,8 millió Ft + ÁFA volt.
Hanem legalább
3 milliárd forint. És akkor még mindig nem pontosan vettem
figyelembe azt a hasznot, amit közösen tanúsított szokatlan eljárásuk után
el lehetett érni.
IV.
Visszatérve az 1. sz. mellékletnél
olvasható fegyelmi határozatra, azért láttam szükségesnek fentiek
ismertetését, mivel a fegyelmi határozat is ezzel foglalkozik. Egyébként
pedig ügyvédnek közéletinek mondható, az önkormányzati vagyongazdálkodással
kapcsolatos állampolgári magatartása nem szolgálhat fegyelmi eljárás
alapjául, és az eljárásban nem is értékelhető.
Korábban már ez ügyben hozott egy
alkalommal - 2006. április 25-én - olyan fegyelmi határozatot a Tolna
Megyei Ügyvédi Kamara – akkor még „csak” 200.000.-Ft. pénzbírsággal
sújtottak – mely ellen előterjesztett fellebbezésemre tett észrevételében a
Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottja az alábbi megállapításokkal
kérte a hatályon kívűl helyezést:
„Az elsőfokú
határozat megalapozatlan. Az elsőfokú fegyelmi tanács nem szerezte be azt a
keresetlevelet, melynek elkészítésével az eljárás alá vont ügyvéd a
fegyelmi vétséget az elsőfokú fegyelmi tanács szerint megvalósította.”
„Az elsőfokú
határozat rendelkező része nem azonos a tárgyalás napján meghozott és
írásba foglalt rendelkező résszel. Az elsőfokú határozat rendelkező része
nem felel meg a jogszabályi előírásoknak sem.”
Gondolja el
Elnök Úr, hogy milyen indulatoknak kellett feszülniük velem szemben a három
ügyvédből létrejött Fegyelmi Tanácsban ahhoz, hogy a fegyelmi megbízott
szerint is fegyelmi eljárás alapjául szolgáló keresetlevél beszerzése
nélkül hozták úgy meg a 200.000.-Ft. pénzbírsággal sújtó határozatot, hogy
a határozat rendelkező része iratellenes – hamis – volt, valamint nem
felelt meg a jogszabályi előírásoknak. És annak ellenére hozták így meg,
hogy még nem is találkoztam soha a Fegyelmi Tanács egyik tagjával sem.
Ezt a határozatot felülbíráló, a Magyar
Ügyvédi Kamara által hozott hatályon kívűl helyező határozat legfontosabb
részének az indokolás alábbi részét tartom:
„A másodfokú
Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a kérdéses keresetlevél tartalmát abban
az esetben lehet fegyelmi eljárás szempontjából értékelni, ha az vagy annak
másolata a Fegyelmi Tanács birtokába kerül. Ekkor állapítható meg ugyanis
egyértelműen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd követett-e el, és ha
igen, milyen fegyelmi vétséget.”
Ily módon világosan megállapítható utóbbi
rendelkezésből az, hogy kizárólag a keresetlevél tartalma szolgálhat a fegyelmi
eljárás alapjául. Semmi más. Amennyiben számomra kedvezően megfelelő
tartalmú a keresetlevél, úgy egyértelműen megállapítható a rendelkezésből
következően az, hogy nem követtem el fegyelmi vétségét de az is
következtethető ebből, hogy a
2. sz. melléklet szerinti, Siófok Jegyzője által tett
feljelentésben irt egyéb előadások közömbösek a fegyelmi vétség
szempontjából.
Az, hogy hány esetben tettem bármiféle
intézkedést Siófok Város Önkormányzata ellen és ezek alapján indult
eljárások miként zárultak, vagy az, hogy hány milliárd forint építkezést
érint az ügy tárgya, a hatályon kívűl helyező határozat idézett részéből
következően ebben a fegyelmi eljárásban nem játszik szerepet.
Ez teljes
egészében összhangban áll egy korábbi, Siófok Polgármestere és Jegyzője
feljelentésében leírtakkal azonos jellegű ügyben hozott, Somogy Megyei
Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága általi – 5. sz. melléklet –
állásfoglalással, mely szerinti
„Az Etikai
Bizottság álláspontja szerint az érintettek között keletkezett ügy nem
képezheti etikai vizsgálat tárgyát.
A Magyar
Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának alaprendelkezései értelmében (1. pont
2. pont, 3. pont) etikai vizsgálat alá az ügyvédi tevékenység gyakorlása
során felmerült kérdések vonhatók”
megállapítás indokolásául az alábbiakat
írják:
„Az Etikai
Bizottsághoz eljuttatott iratokból egyértelműen azt lehetett megállapítani,
hogy a Dr. Léhmann György ellen tett bejelentés alapját képező eset
egyrészt az önkormányzati vagyongazdálkodás, ill. az önkormányzati, helyhatósági
választási eljárás szegmenseivel áll kapcsolatban.
Mind a Dr.
Léhmann György által szerkesztett iratokból, mind pedig a bejelentést
tevő Drv. Vezérigazgatója által megfogalmazottakból azt a következtetést
lehetett levonni, hogy a felmerült vita jellege nem az ügyvédi
tevékenységgel kapcsolatos.”
------------------------
Ilyen
előzmények után hozta meg tehát a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara újabb
fegyelmi határozatát. Ebben az Országos Ügyvédi Kamara által fentiek
szerint elrendelt tartalmi vizsgálata helyett a keresetlevélnek a
következőt írta:
„Az elsőfokú
fegyelmi tanács beszerezte a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló
keresetlevelet, amely megerősítette azon tényállást, amelyet az elsőfokú
fegyelmi tanács az első eljárásban feltárt.” (2. oldal 3.
bekezdés)
Egy szó sincs több a határozatban a
keresetlevélről, melynek tartalmától függően valósulhatott, vagy nem
valósulhatott meg fegyelmi vétség a hatályon kívűl helyező határozat
szerint. Ellenben az ügyvédi tevékenység gyakorlásától független, így az
Etikai Bizottság fenti határozata szerinti fegyelmi eljárás lefolytatására
alkalmatlan körülményekről a határozat részletesen beszámol.
Megtudhatjuk
ebből az L.A. Shiraz Invest Kft székhelyét, a Somogyi Hírlapnak 2005. május
6-i számában megjelent fizetett hirdetésemnek teljes szövegét, Siófok Város
Jegyzője megkeresésének tárgyát idézőjelbe foglaltan, illetve tartalmát
részletezve a jegyző meglepődéséről is tudomást szerezhetünk, majd arról
is, hogy 2005. június 2-i észrevételemben az önkormányzati vagyon óvásának
adtam hangot.
Később – határozat 4. oldala alján –
írja, hogy „A szankció kiszabásának körében a fegyelmi tanács enyhítő
körülményt nem talált.”, melyből következően az önkormányzati vagyon
óvásának szándéka is súlyosító körülményként lett értékelve nálam ugyanúgy,
mint ahogy a határozatban idézett további előadásom – védekezésem is:
„abban bíztam,
hogy a keresetlevél alapján belátja az önkormányzat azt, hogy valóban
könnyelműen kötött szerződést és mivel semmi gondja nincs már a
perindítással, hiszen jó szándékkal és ingyenesen megtettem helyettük,
megköszöni kéretlen segítségemet, és az eljárást végig viszi.”
Az 1. számú mellékletnél lévő
határozat 4. oldalán jól látható, hogy ugyanígy ismerteti további súlyosító
körülményekként a hasonló tartalmú érvelésemet is, majd miután leírta azt
is, hogy nem vitattam a fegyelmi eljárásban a kereset előterjesztését,
valamint azt sem, hogy nem volt megbízásom a felperestől, nyomban
megállapítja a következőt:
„Ezzel a magatartással megszegte az Ütv.
22. §-a, 23. § 1. és 2. bekezdését és a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999.
(III.22) szabályzatának 6/1, 6/3, 6/5. pontját.”
------------------------
Érti ezt bárki
is? Hitte volna bárki azt, hogy Magyarország közepén, Tolna Megyében három
ügyvédből álló bizottság pálcát tör a legsúlyosabb pénzbüntetést kiszabva
egy másik ügyvéd felett azért, mert a mostani társadalmi viszonyok között
az Önkormányzati vagyon felhasználásával kapcsolatosan az szót emel és
igyekszik megtenni mindent annak érdekében törvénytelenség ne következzen
be?
És teszi
mindezt úgy a bizottság, hogy azt a körülményt, amire figyelmét felhívták –
keresetlevél tartalmának vizsgálata – nem végzi el.
És teszi
mindezt úgy, hogy általa tudottan semmiféle törvényes joga nem volt a
bizottságnak ahhoz, hogy ügyvédi tevékenység gyakorlásán kívűl felvethessen
etikai problémát.
Amit kellett volna nem vizsgált, amit nem
kellett volna, abba érzéketlenül és tudatlanul beleavatkozott úgy, ahogy
iskolai végzettségtől függetlenül illik tudni, hogy nem illik:
„Az eljárás
alá vont ügyvéd öntörvényűen, a közösségi érdek téves értelmezésére
alapított jogi indíttatásból járt el, amely körülmény a nagyobb
tapasztalattal rendelkező eljárás alá vont tekintetében súlyosító
körülményként értékelendő.”
(5.old. közepe)
Vagy lehet, hogy nem is annyira
tudatlanul. Ennek vizsgálatával térek rá a következőkben az írásom címét
adó „értelmiség züllöttsége” problémára.
===================
V.
Abból indulok ki, hogy a fegyelmi határozat
indokolásából megtudható az, hogy a fegyelmi tanács beszerezte a
keresetlevelet, a hatályon kívűl helyező határozatban irt iránymutatást
betartotta, így a keresetlevél tartalmának vizsgálatához elengedhetetlenül
szükséges, L.A. Shiraz Invest Kft és Siófoki Önkormányzat között létrejött
2004. július 21-i szerződést is teljes egészében ismerte. Tartalmilag
dönteni arról, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérelmező
keresetlevelemben irt feltűnő értékaránytalanság állítása részemről
indokolt volt-e vagy sem, csak a szerződés ismeretében volt lehetséges.
Arról is ír a határozat, hogy 2007. március 21-én
Siófok Város Polgármestere levelet intézett a fegyelmi tanácshoz, mely
kapcsolattartásra is tekintettel nem volt akadálya a szerződés fegyelmi
bizottság általi megismerésének. Ezért alappal állítom azt, hogy a
fegyelmi tanács a hatályon kívűl helyező határozatot követő fegyelmi
határozat meghozatala során
-
tudta, hogy szerződésbe van foglalva az, hogy az eladó –
Siófoki Önkormányzat – hivatala átnézte a vevő által elgondolt 488 db.
lakás valamint szabadidőközpont kialakítására vonatkozó terveket, és
az, hogy a hivatal – Építésügyi Hatóság – kijelentette a tervekről azt,
hogy megfelelnek az építési engedély kiadásához szükséges feltételeknek,
-
tudta a három ügyvédből álló bizottság azt, hogy a
törvényeknek, így Balaton törvénynek ismeretében azt, hogy az építésügyi
hatósági nyilatkozat jogszabály szerinti olyan feltétele az adásvételi
szerződésnek, mely feltétel a Balaton törvénynek rendelkezésébe ütközően
törvénysértő,
-
tudta azt, hogy az esetben, amennyiben a nyilatkozat a
szerződés lényeges részét képezi, úgy a szerződés semmiségének kérdése a
Ptk. 200. § 2. bek-e szerint szóba kerülhet, egyébként pedig a Ptk. 210. §
1. és 3. bek-e szerint megtámadásához vezethet a szerződésnek az esetben
amennyiben az építési engedélyezési eljárásban észlelik a törvénysértést,
-
tudta azt fentiek alapján, hogy a jegyző által 2005. május
4-én irt feljelentésben megszövegezett „bárminemű megzavarás”
emlegetése tartalmilag nem mást jelentett, mint azt, hogy tartott a
jegyző, a polgármester, valamint a vevő attól, hogy a jogszabálysértés
kitudódása esetén a jegyző szóhasználata szerinti „anyagi és
erkölcsi következmények” joggal bekövetkezhetnek,
-
tudta azt, hogy az Önkormányzat vagyongazdálkodására
vonatkozó eljárásaimmal kapcsolatosan fegyelmi eljárás nem
folytatható le,
majd mindezek tudatában és kizárólag a
vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységemre utalva – engem
sértegetve – hozta meg a maximális pénzbírságot kiszabó fegyelmi
határozatot ellenem úgy, hogy egy évvel korábban, hatályon kívűl
helyezés előtt ugyanilyen tényállás mellett még százezer forinttal kisebb
összegű pénzbírsággal sújtott.
------------------------
Véleményem szerint a
fegyelmi bizottság olyan ügyben, ahol a feljelentő nem közszereplő, vagy
nem ilyennek intézkedésével kapcsolatosan kell eljárnia, kellően feltárt
tényállás után a törvényeknek megfelelő határozatot hoz. Kamarai tisztségükre
is tekintettel nincs kétségem, hogy tapasztalt jóképességű ügyvédek jártak
el a fegyelmi tanácsban.
A törvényeknek félretétele,
a tényeknek félremagyarázása, a logikátlan büntetéskiszabás esetemben csak
azzal magyarázható, hogy a feljelentő Siófok Város Polgármestere és
Jegyzője volt. Azt, hogy miként befolyásolta ez a tény a fegyelmi bizottság
tagjait soha nem fogom megtudni, de ettől függetlenül megállapítható
ebben az ügyben az, hogy a fegyelmi bizottság számára nem az volt a fontos,
hogy követtem-e el fegyelmi vétséget, vagy sem, hanem az, hogy mindenképpen
meg kívántak felelni a feljelentők óhajának.
A fegyelmi határozatban
velem kapcsolatban említett „öntörvényűen” szóhasználat azt
igazolja, hogy a fegyelmi tanács tagjai elvárják tőlem azt, hogy
bármilyen törvénytelenséget észlelek, bármilyen lehetőségem van ezek
feltárására, hallgassak. Legyek olyan, mint a többi, és akkor nem
leszek öntörvényű. Azt üzenik nekem és mindenki számára, hogy vagy álljak
be a sorba, és semmit ne tegyek a tragikus közállapotok jobbítása
szándékával, úgy mint ahogy az értelmiség nagy része teszi, mert ha nem,
akkor előbb vagy utóbb eltávolítják az ilyen alakot.
Ezt a fenyegetést nálam elnyomja Adynak „Akiben
a világosságnak lelke él, kalapáccsal vagy e nélkül, álljon elő és küzdjön
a világosságért.” felszólítása, illetve a részemre E-mail-en
érkezett alábbi tartalmú – 6. sz.
melléklet – üzenet:
„Tisztelt
Léhmann Úr!
Megkaptam – mint korábban
is – újabb nyílt levelét, és bár az
abban leírtakkal (vagyis
nagy részével) magam is tisztában
vagyok/voltam, szomorúan
olvastam.
Sajnálom, hogy itt élek,
de azt meg még jobban, hogy az
egyszerű ember
tehetetlen, bármit is próbál, szélmalomharc
az egész. Ezért is emelem
kalapom Ön előtt, hogy fáradságot
és a kellemetlenségeket
sem nézve igyekszik a már birkává
silányodott emberekben a
becsület és a morál szikráját
fellobbantani.
További munkájához
kívánok erőt, kitartást, de
mindenekelőtt jó
egészséget!
Tisztelettel:
A.
u.i.: ne vegye
tapintatlanságnak, de mivel a szereplőket jól
ismerem (szégyellem),
nevem nem írom le…”
Nekem ezek a szomorúan olvasó társaim többet
jelentenek, mint a fenyegetések.
------------------------
Ami pedig a fegyelmi ügyet, a
fegyelmi bizottságot és a fentiekben leirt körülmények között zajló
építkezéseket illeti, minden megy a maga utján.
A fellebbezést leadtam, majd dönt a másodfokú
fegyelmi bizottság.
Fegyelmi bizottság tagjait a határozat
meghozatalakor bosszú motiválta, ekként felmerül velük kapcsolatosan a
közérdekű bejelentő üldözése megjelölésű bűncselekmény alapos gyanúja:
Btk. 257. §: „Aki
közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést
tesz, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
Ide vonatkozó Kommentárból:
„1. A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára, vagy
hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg
megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A
közérdekű javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés.
2./Elkövetési magatartása a bejelentővel szemben
hátrányos intézkedés megtétele. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a
hátrányos intézkedést látszólag jogszerű indokok alapján törvényesnek
látszó keretek között hozzák meg, érdemben azonban intézkedés jogellenes.”
Természetesen vagylagosan szóba jöhet a fegyelmi
bizottsági tagokkal kapcsolatosan a kényszerítés bűncselekményének gyanúja is. Ennek megfelelően terjesztem
elő a feljelentésüket.
A Kemping területén történt építkezés miatt
szintén szóba jöhet bűncselekmény – Btk. 280. § szerinti
környezetkárosítás - alapos gyanúja is, de ebben az esetben nem
feljelentéssel élek, hanem a Környezetvédelmi Minisztérium megkeresésével
kérek intézkedést.
Ami pedig a lehetséges építésügyi
szabálytalanságokat illeti, a 2004. évi CXL. tv. 115. §-a alapján
felügyeleti eljárást, míg a 118-119. § alapján ügyészi óvás
előterjesztését kezdeményezem az iratom alapján.
Nincs az rendjén, hogy
tandíjmentességet élvezve, azaz mások keservesen megkeresett pénzéből
finanszírozva az értelmiségi réteghez tudhatom magam néhány évtizede, és
akkor még ennyit se tegyek meg azoknak, akiknek végzetségemet köszönhetem.
Siófokon 2007. május 9. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György
Siófok
Szűcs u. 1. sz.a. lakos
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?